„Nincsenek örökérvényû tézisek – vannak viszont
naponta megújuló formák, szervezetek és eljárások.
Ehhez fantázia kell, tovább alkotó- és alkalmazkodó készség”
                   (W. Boner)

Huszár Katalin

Könyvtári helyzetkép a haderõ-átalakítás tükrében

A Magyar Honvédség fennhatósága alá tartozó szakkönyvtárak szakmai felügyelete 2001-ben a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja következtében a HM Oktatási és Tudományszervezõ Fõosztály kompetenciája lett. A HM Társadalmi Kapcsolatok és Kulturális Fõosztályt 2002-ben megszüntették osztályait más-más fõosztályokba integrálták. A Kulturális Osztály a HM OTF keretén belül szervezõdött újjá, így a csapatkönyvtárak szakmai irányítása is a fõosztály feladatává vált. A HM Oktatási és Tudományszervezõ Fõosztály HM Humánpolitikai Fõosztályba történt beolvasztásával 2005-ben a könyvtárak kommandírozása is átkerült a HM Humánpolitikai Fõosztályhoz.

Hadtudományi Szakirodalmi
Integrált Információs Rendszer

Minden tudományág, szakágazat rendelkezik szakirodalmi információs rendszerrel. A Magyar Honvédségnél ezt a szerepet a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (továbbiakban HSZIIR) tölti be.

A katonai felsõoktatási és szakkönyvtárak közötti integráció 1992-ben szervezõdött. Az integrált információ fejlesztés keretén belül Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) néven, közös automatizációs tervre alapozott, központi hadtudományi adatbázis építésére kötöttek a katonai felsõoktatási és szakkönyvtárak együttmûködési szerzõdést, hogy gyûjtõköri lehetõségeiken túllépve, a hadtudomány egészébõl – a legrövidebb idõn belül – a felhasználói igényeket kitudják szolgálni.

Az együttmûködés eredményei, a felhasználói hozzáfordulások sokasága igazolták a HSZIIR jogosultságát, szükségességét. Szolgáltatásaik a honvédségi szférában és országosan is keresettek voltak (irodalomkutatások, témafigyelések, témabibliográfiák elõállítása, kiadványok szerkesztése stb.).

Minden eredménye ellenére a korábbi együttmûködés koncepciózus megújulásra szorult. A megújuló HSZIIR – mint azonos szoftver alapokon nyugvó integrált szakirodalmi információs rendszer – minõségi és hatékony szolgáltatásaival támogatni kívánja a honvédelem kérdéseit érintõ állami, szakmai döntések elõkészítését, illetve az azokkal összefüggõ kutatási-fejlesztési feladatok végrehajtását. Mindezt megerõsítette a „tudományos információellátás rendjérõl” kiadott honvédelmi miniszter 103/2002. (HK 30.) HM utasítása. Az utasításban meghatározásra került a HSZIIR mûködési rendjén túl a tárcánál folyó tudományos tevékenységek nyilvántartásának rendje, illetve az azzal kapcsolatos feladatok. 1

2003-ban újrafogalmaztuk (az utasításnak megfelelõen) a HSZIIR modelljét, hogy az önkéntes haderõre történõ áttérést támogató korszerû tudományos és szakinformációs rendszert hozzunk létre a szakkönyvtárak és a csapatkönyvtárak együttmûködésével .

A HSZIIR új szervezeti modellje többszintû:

1. Vezetõ könyvtár (gyûjtõ, elosztó könyvtár), amely a rendszer globális koordinációját látja el mind informatikai, mind könyvtárügyi kérdésekben. Ezt a szerepkört – kondíciói alapján – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára végzi továbbra is. (A tagkönyvtárakkal kötött együttmûködés alapján)

2. Transzmissziós szerepkört betöltõ, úgynevezett közvetítõ könyvtárak , azaz a katonai szakkönyvtárak:

A közvetítõ könyvtárak – globális koordináció alapján – a rendszerben autonóm mûködésû tagkönyvtárként vesznek részt a közös katalogizálásban és szolgáltatásban. (specifikus gyûjteménnyel rendelkeznek) Gyûjtik, feltárják a szervezetüknél elkészült tudományos munkákat is, ezek elektronikus felvitelét az online hadtudományi közös elektronikus katalógusba, a vezetõ könyvtár által meghatározott követelmények szerint.

3. Az úgynevezett receptor, azaz fogadó könyvtárak (a csapatkönyvtárak), akik lekérdezhetik a szakirodalmi információt az 1–2. pont könyvtárai által épített hadtudományi közös elektronikus katalógusból, illetve rekordokat vihetnek fel a rendszerbe a vezetõ könyvtár által meghatározott követelmények szerint. 2

A fogadó könyvtárak bekapcsolása a rendszerbe a modell új elemeként jelentkezik, amely a felhasználói kör kiszélesítését szolgálja, ugyanis a csapatkönyvtárak a haderõ-átalakítás következtében elveszítették eredeti funkciójuk egy részét: a közmûvelõdési állományukkal már nem kell a tisztek általános mûveltségének hiányosságait pótolni, a szerzõdéses állomány is munkahelyének tekinti a laktanyát és a szórakozási igényét, máshol keresi. Hogy a csapatkönyvtárak milyen irányba indulnak el, ez ma már nem kérdés. Egyértelmûvé vált, hogy nemcsak a budapesti bázison szükséges a szakinformáció, hanem a csapatoknál és a kiképzõ központban is nélkülözhetetlen a megfelelõ szakinformáció a csapattisztek, kiképzõ-oktató állomány napi munkájához. S, hogy a csapatkönyvtárak az új kihívásoknak meg tudjanak felelni szükségszerûen újra kellett fogalmazni, helyüket és szerepüket a honvédségi könyvtári rendszerben, hogy a felsõoktatási könyvtárakkal és szakkönyvtárakkal megtalálják az együttmûködés legmegfelelõbb formáját, megtartva és megõrizve a mostani állományukat, de a jövõben az állománygyarapításnál a szakirányú fejlesztést indokolt elõtérbe helyezni és a HSZIIR-be való bekapcsolódásukkal, mintegy információs központtá válhatnak a laktanyában, hathatósan támogatva az át- és továbbképzési programot.

„Könyvtári helyzetkép” címmel kérdõív formájában felmérést végeztünk, melynek során az adatszolgáltatók a HM felsõoktatási és szakkönyvtárak; a HM-hez tartozó Kht-k könyvtárai, valamint az MH szakkönyvtárai és a csapatkönyvtárai voltak. A felmérés célja volt többek között, hogy átfogó képet kapjunk a könyvtárak dokumentum állományáról, megközelítõ értékérõl és a könyvtáraknál felhalmozódott fölösleges könyvállományról, ami a megszûnt alakulatok könyvtáraiból származik.

2004-ben a HSZIIR kiépítésének tervezett elsõ ütemében öt – jelentõs gyûjteménnyel és felhasználói igénybevétellel rendelkezõ – szakkönyvtár csatlakozott az egyetem központi szerverén mûködtetett közös hadtudományi elektronikus katalógus építéséhez. (MH Támogató Ezred 1. Üzemeltetõ osztály által mûködtetett HM –I szakkönyvtára, MH Térképész Szolgálat szakkönyvtára, HM Technológiai Hivatal Haditechnikai könyvtára, MH Egészségvédelmi Intézet tudományos könyvtára, ZMNE Repülõtiszti Intézet szakkönyvtára)

2005-ben továbbléptünk a korszerû tudományos és szakinformációs rendszer kialakításában, amely a honvédségi könyvtárak HSZIIR csapatkönyvtárak bevonásával történõ bõvítését és funkcióváltásának megkezdését jelenti.

Ennek sikeres megvalósításához (az MH ÖLTP Elektronikai Szolgálat támogatásával) az alábbi lépéseket tettük meg:

Pályázati támogatással a ZMNE Egyetemi Központi Könyvtár munkatársai 100 oldalas, ábrákkal és példatárral kiegészített katalogizálási, indexelési és referálási útmutatót készítettek a rendszerbe dolgozó tagkönyvtárak számára.

Elkészült a HSZIIR 2006. évi munkaterve, amely kiterjed az adatszolgáltatásra – tervezésre – ellenõrzésre – módszertani munkára– továbbképzésekre.

1997. évi CXL törvény adta lehetõségek

A honvédségi könyvtárosok szervezett képzésére történõ beiskolázást a 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendeletben elõírtaknak megfelelõen végrehajtottuk. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a könyvtárosok képzésére átutalt normatív támogatásból a honvédség állományába tartozó könyvtárosok közül 2001 és 2005 között 53 fõt iskoláztunk be szakirányú felsõoktatási intézményekbe, Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítést adó képzésekre, nyelvi képzésben való részvételre, és a NKÖM Szakbizottságai által akkreditált programokra.

A muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményrõl szóló 194/2000. (IX. 24.) kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésének „e” pontja alapján a honvédségi szférában dolgozó könyvtárosok számára is megigényeltük és megkaptuk a muzeális intézmények díjmentes látogatását biztosító névre szóló belépõket.

Statisztikai adatszolgáltatás a 215/2003. (XII.10.) kormányrendelet alapján kötelezõ.

A HM Humánpolitikai Fõosztály koordinálásával a könyvtárak az éves tevékenységükrõl statisztikai jelentést készítenek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részére. A statisztikai jelentésekbõl összegzést készítünk a könyvtárak állapotáról.

Az éves munkatervekben foglaltaknak megfelelõen a honvédségi tárca könyvtárosai részére minden évben szakmai napot és továbbképzést szerveztünk a vezetõ könyvtárral karöltve. A szakmai napok keretében látogatást tettünk az Országos Széchényi Könyvtárban a Nemzeti Könyvtárunkban, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, az Országgyûlési Könyvtárban. Szintén szakmai nap keretében a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság Könyvtárában „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret …” címmel József Attila születésének centenáriumi esztendejében ünnepi megemlékezést tartottunk.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvény sorozat keretében országos konferenciákat szerveztünk a ZMNE EKK-val és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen.

„A könyveknek meg van a maguk sorsa”
(Terentianus Maurus)

A megszûnt alakulatok könyvtári állományára, a Magyar Honvédség állományában fennmaradt csapatkönyvtárak nem tartanak igényt mivel a könyvtárak dokumentum állományának összetétele közel azonos, ebbõl adódóan a felszabadult könyvállomány duplumként jelentkezne.

A haderõreform következtében megszüntetésre kerülõ csapatkönyvtárak állományát feleslegessé nyilvánítás után, ha lehetõség és mód volt rá, átadtuk a helyi önkormányzatoknak könyvtáruk állományának bõvítésére vagy új könyvtár mûködtetésére. Különösen nagy segítséget jelentett az ellentételezés nélküli átadás a kistelepülési könyvtárak állományának fejlesztésében, hisz nagyon szûkösek a lehetõségek a dokumentumállományuk gyarapítására, valamint hozzájárultunk az ott letelepedett katonacsaládok könyvtári szolgáltatásának minõségbéli javulásához is.

Az alább felsorolt alakulatok könyvállományának anyagát terjesztettük fel „feleslegesnek minõsítés”-re és adtuk át önkormányzati kezelésbe:

2004. évben

2005. évben

2006. évben

A Honvédségen belüli átcsoportosításra került a következõ alakulatok könyvtárának dokumentumállománya:

Összegzés

A közmûvelõdési könyvtári szolgáltatást a laktanyán kívül az önkormányzat által fenntartott nyilvános könyvtárak szolgáltatásával véljük megoldhatónak.

Eme elgondolás sarkalt bennünket arra, hogy a könyvtárak felesleges dokumentumállományának elhelyezése a lehetõ legjobb helyre kerül, ha átadjuk az önkormányzatok kezelésében lévõ könyvtáraknak, mert ott tovább „él a könyv”, szolgálva akár a honvédségi állományba tartozókat, akár családtagjaikat és a lakosság egészét is.

A Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer kialakított konstrukciója a jövõben az információs társadalom igényeinek megfelelõen, figyelembe véve a NATO követelményeket is, a Magyar Honvédség egész területén képes lesz biztosítani a tudományos szakirodalmi információ ellátást (természetesen ez nem egy statikus rendszer hanem a pénzügyi lehetõségek függvényében tovább fejleszthetõ).


1 Bakos Klára: ZMNE Egyetemi Központi Könyvtár könyvtárigazgató szíves közlése alapján « vissza

2 Az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer magvalósítása/könyv könyvtár könyvtáros, 1994. különszám 4–12. p. « vissza


« 2006/1-2. Tartalom