Levél az MHTT részére



Web MHTT

Az MHTT elérhetőségei:

Cím:
1101. Bp., Hungária krt. 9-11.
Postacím:
1581. Budapest Pf.: 15.
Telefon:
+36-1-432-9000/29-683
Fax:
+36-1-432-9000/29-961
E-mail:
mhtt@zmne.hu

Nemzetbiztonsági kihívások, nemzetbiztonsági szolgálatok
(a Napjaink hadtudománya konferenciasorozat rendezvénye)

Szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy sikeres konferenciát tartottunk május 24-én a nemzetbiztonsági kihívásokról és kockázatoktól, az azokra adható válaszokról, illetve magukról a nemzetbiztonsági szolgálatokról, amelyeknek elsődleges rendeltetése, hogy a kihívásokat kezeljék és a megfelelő válaszokat megtalálják.

A Magyar Hadtudományi Társaság nagyon hosszú idő óta évente egy-két központi rendezvényt, szakmai-tudományos konferenciát szervez, mindig széleskörű érdeklődésre számot tartó témakörben. Ezek a tudományos konferenciák jól kiegészítik a szakosztályok által szervezett különböző rendezvényeket, kerekasztal-beszélgetéseket, tanácskozásokat, jól tükrözik a tagságunk egészének érdeklődését. A legtöbb esetben központi rendezvényeink felett "védnökséget" vállal egy-egy, a témában érintett szakosztály, amely magára vállalja a szervezés aprómunkáját is.

2009-ben fogadtuk el azt a kezdeményezést, hogy a központi rendezvényeinket egy közös szálra fűzzük fel, amelynek a Napjaink hadtudománya elnevezést adtuk. Ez automatikusan egy konferencia-sorozat formáját öltötte, amelyet azóta is folytatunk, és elképzeléseink szerint a későbbiekben is folytatni fogunk. Körülbelül 2016-ig nagy vonalakban már a témák kiválasztása is megtörtént. Fontos jellemzője a konferencia-sorozatnak, hogy eddig minden rendezvényét közösen szerveztük a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályának Hadtudományi Bizottságával. Egy másik jellegzetesség, hogy kivétel nélkül minden konferencia szerkesztett anyaga megjelent a Hadtudomány című folyóiratunk megfelelő számaiban.

Eddig a következő konferenciákat tartottuk meg a fenti sajátosságok figyelembe vételével:
2009 februárjában: Napjaink hadtudománya - a hadtudományi kutatás új irányai.
2009 novemberében: A hadtudomány és a katonai műszaki tudományok kölcsönkapcsolata.
2010 februárjában: A békemissziók: helyük a hadtudományban, nemzetközi és hazai jogi hátterük.
2011 februárjában: Az információs hadviselés és a hadtudomány.

Az eredetileg 2012 februárjára tervezett, nemzetbiztonsági problémakört feldolgozó konferencia szervezési okok miatt tolódott májusra, immáron a sorozat ötödik rendezvényeként. A tanácskozást két új mozzanat jellemezte. Az egyik, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyét és szerepét - ebben a vonatkozásban is - átvette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A másik, hogy a három hagyományos együttműködő partner mellé negyedikként felsorakozott a Felderítők Társasága, ami a témára való tekintettel egyáltalán nem meglepő.

Mai felfogásunk szerint a hadtudomány interdiszciplináris tudományág, amely már régóta sokkal tágabb tudományterületet fog át, mint a klasszikus értelemben vett fegyveres küzdelem. A tudományterület felöleli a biztonság folyamatosan változó problémakörét is, amelybe viszont egyértelműen belefér a nemzetbiztonsági szolgálatokkal összefüggő témák vizsgálata. Mint ahogy belefért a fegyveres küzdelem legtöbb klasszikus vonását nélkülöző információs hadviselés elemzése, vagy a Hadtudományi Társaság 2012 őszére tervezett központi rendezvényének témaköre, a robothadviselés is.

Másrészt kivételes aktualitást ad a témaválasztásnak az a tény, hogy a biztonsági környezet változása, valamint az új kormányzati válaszok alapján módosul a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszere és struktúrája is. Politikai viták folynak a nemzetbiztonsági szolgálatok felső szintű irányításáról, összevonták a katonai hírszerzést és elhárítást, megalakult az egységes Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ).

A szervezőknek voltak kétségeik a téma megválasztásával kapcsolatban. Az első mindjárt az említett összevonással kapcsolatos: érdemes-e, nem korai-e még egy kialakulóban lévő szolgálat dolgairól egy konferencián beszélni? Másrészt viszont a tudományos fórumok éppen arra valók, hogy akár az ún. kényes kérdéseket is napirendre lehessen tűzni, olyan atmoszférát lehessen kialakítani, amelyben nyíltan lehet beszélni a szolgálati körülmények között nehezen megvitatható szakmai kérdésekről is.

Kérdéses volt a várható érdeklődés is. Félő volt, hogy egy ilyen érzékeny téma napirendre tűzése egy nyilvános konferencián óhatatlanul az általánosságok felé viszi el a rendezvényt, nem kapnak majd hangot a mélyenszántó elemzések, kritikai vélemények. A regisztrált részvevők minden várakozást meghaladó száma és a képviselt intézmények, testületek és szolgálatok széles skálája csattanós választ adott a fenti aggodalmak megalapozatlanságára. A konferencia céljainak megvalósulását az is segítette, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok volt és jelenlegi főigazgatói vállaltak aktív szerepet a tanácskozáson.

A Nemzetbiztonsági kihívások, nemzetbiztonsági szolgálatok című konferencia védnökségét a Társaság Nemzetbiztonsági szakosztálya vállalta, köszönet illeti a szakosztályt és kiemelten Kis-Benedek József szakosztály-elnököt a konferencia előkészítéséért. A konferencia szerkesztett anyaga - hasonlóan a korábbiakhoz - meg fog jelenni a Hadtudomány 2012/3-4. összevont számában, amely 2012 őszén fog kikerülni a nyomdából.

A konferencia megnyitóját Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke tartotta, aki köszöntötte a rendezvényen megjelenteket, köztük néhány külföldi érdeklődőt. Név szerint üdvözölte a társszervezők képviselői közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetőit, Nemeslaki András és Padányi József rektorhelyetteseket, Tömösváry Zsigmondot, a Felderítők Társasága Közhasznú Egyesület elnökét, valamint Szenes Zoltánt, az MTA IX. osztálya Hadtudományi Bizottságának elnökét,.

Az egész napos program három panelben irányozta elő a problémakör elemzését.

A konferencia első része a Nemzetbiztonsági kihívások címet viselte, moderátora Nemeslaki András, az NKE nemzetközi és tudományos rektorhelyettese volt.

Kovács Zoltán ezredes a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) előtt álló kihívásokról beszélt, ezen belül is elsősorban a számítógépes rendszerek ún. felhő alapú alkalmazásával összefüggő biztonsági kérdéseket értékelte. Lakatos Zsolt alezredes (KNBSZ) az Európai Unió hírszerzésének jelenlegi helyzetéről adott érdekfeszítő tájékoztatást. Hetesy Zsolt, a Külügyminisztérium terrorizmus elleni koordinátora, az Információs Hivatal korábbi főigazgatója az ún. másodlagos nemzetbiztonsági kihívásokról beszélt, ezen belül is főként a jogi és a funkcionális szabályozatlanságok problémáit elemezte. Végül az első panel előadóinak sorát Boda József rendőr dandártábornok, az NBSZ főigazgatója zárta, aki előadásában átfogóan ismertette a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felépítését, működését, feladatait és eredményeit.

A kávészünetet követő második panel A kihívásokra adható válaszok címet viselte, a moderátori tisztet pedig Tömösváry Zsigmond látta el.

A panel első előadója Tóth Mihály professzor, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének vezetője a terrorcselekmények büntetőjogi szabályozásáról, Gál István, ugyanezen tanszék egyetemi docense pedig a pénzmosásról tartott érdekes, sok információval és humorral tarkított tájékoztatást. Dávid Ferenc doktorandusz a biztonságpolitikai hangsúlyváltásokról, Vida Csaba alezredes (KNBSZ) a korszerű értékelő-elemző eljárásokról beszélt. Végül a panelt Bebesi Zoltán egyetemi adjunktus és Rácz Lajos egyetemi docens közös előadása zárta a nemzetbiztonsági oktatásról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A harmadik panel - amelynek címe A nemzetbiztonsági szolgálatok, moderátora pedig Szenes Zoltán volt - Kovács József altábornagy, főigazgató előadásával kezdődött, aki a 2012. január elsejével létrejött Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működéséről tartott tájékoztatót. A főigazgató bemutatta az integrált katonai szolgálatot, beszélt az átszervezés előnyeiről és problémáiról, vázolta a KNBSZ jövőbeni terveit. Az előadást követő vitában szó volt az összevonás indokairól, a végrehajtás módszertani kérdéseiről, és azon feladatokról, amelyek hatékony megoldásához a tudomány eszközeire is szükség van.

A délutáni tanácskozás következő előadója Regényi Kund alezredes (Alkotmányvédelmi Hivatal) volt, aki a nemzetbiztonsági munka és a tudományos igényesség összefüggéseiről tartott előadást. Urbán Attila, az ELTE doktorandusza előadásának témája az információs igények megfogalmazásának problémaköre volt. Magyar István a Felderítők Társasága képviseletében a katonai hírszerzés és elhárítás feladatait taglalta a válságkezelő műveletek támogatásában. A panel záró előadását Kis-Benedek József egyetemi docens (NKE) tartotta, aki a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti együttműködés jelentőségét hangsúlyozta.

A zárszóban Padányi József mk. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese elégedetten nyugtázta a konferencia sikerét, de hasonlóan pozitív véleményének adott hangot a társszervezők között tartósan, sikeres rendezvények formájában megtestesülő együttműködéssel kapcsolatban is.

A konferenciát eredetileg mintegy 100 fő részvételére terveztük. Az intenzív előkészítés, az érintett szolgálatok vezetőinek levélben és személyesen történt megkeresése, a honlapokon elhelyezett meghívók eredményeként a rendezvény kezdetére a regisztrált jelentkezők száma elérte a százhatvanat. Magán a konferencián mintegy 140 fő jelent meg, és bár a létszám panelenként (mint minden hasonló rendezvényen) változott, de még záráskor is mintegy 80 fő tartózkodott az egyetem dísztermében. A részvétel tehát jóval felülmúlta várakozásainkat.

Összességében nagyon eredményes konferenciát tartottunk, ebben szinte egyöntetű véleményeket alakítottak ki a társszervezők és a részvevők. Nagyon sok újszerű információ hangzott el, a részvevők tudásban kétségtelenül gazdagabban, szélesebb látókörrel távoztak.

A társszervezők és az MHTT elnöksége megbízásából
Nagy László

 

 

MHTT | Oldaltérkép | Jogok | Kapcsolat | ©2012 Magyar Hadtudományi Társaság