XVII. évfolyam
4. szám
2007. december

Dr. Szendy István
ezredes, a KLHTK oktatási dékánhelyettese

A katonai vezetői képzés jelene és jövője a magyar katonai felsőoktatásban

Az emberiség fejlődéstörténetének különböző korszakait, és e korszakok, időszakok társadalmi mozgásformáinak ok-okozati összefüggéseit vizsgáló kutatók napjainkban egységes álláspontot képviselnek abban a tekintetben, hogy az oktatás folyamatosan átalakul, megújul, miközben a kortárs-társadalom egy jelentős részének álláspontja szerint válságban van! Ezt az állítást, mint elméletet a történelmi korok e vonatkozású gyakorlatai igazolják! Mi több, láthatóan és érzékelhetően ma sincs ez másképp!

Azt gondolom elég, ha az utóbbi öt év ilyen vonatkozású magyar gyakorlatát vesszük górcső alá. E rövid időszakról, a részletek elemzése, értékelése és latolgatása nélkül is megállapíthatjuk, hogy a magyar felsőoktatás tekintetében sem volt egyszerű, zavartalan a paradigma-váltás. A nálunk is hosszú időn keresztül egyeduralkodó duális képzési rendszert rendkívül következetesen és nem egyszer kemény viták eredményeként kialakult konszenzus mentén válthatta/váltotta fel az a ciklikus, vagy más szóval lineáris képzési rendszer, melynek filozófiáját a Bolognai Nyilatkozat tartalmazta, amely a "bolognai folyamatként" az egész európai felsőoktatási térségre kiterjedő, a XXI. század tudásalapú társadalmának igényei szerinti felsőoktatási rendszer kialakítását eredményezte.

Az igazat megvallva, hazánkban e témakörben talán még ma sem ültek el az indulatok. Köztudott, hogy a magyar felsőoktatás bizonyos képzési ágaiban (pl. orvos-képzés, jogászképzés stb.) működtetett szakok, a társadalmi igény alapján strukturált képzési- és kimeneti követelményeire figyelemmel keresik helyüket és képzési célkitűzéseik megvalósításának optimalizált módjait a bolognai folyamat eredményeként kialakult új típusú képzési rendszerben.

Egy valami azonban bizonyos: felsőoktatásunk valamennyi képzési területén és képzési ágában működtetett szakokon oktatóként, illetve hallgatóként együtt dolgozó emberek célkitűzése nem lehet más, mint a széles műveltségen alapuló, a XXI. század kihívásaira hatékony választ adni képes hasznosítható, a megújulás, valamint a fejlesztés lehetőségének képességével bíró tudás, szaktudás megadása és megszerzése.

Helyzetértékelés

A fentiekben leírtak természetesen érvényesek a magyar felsőoktatás részeként működő katonai felsőoktatásra is, melynek helyzetét és jövőjét alapvetően befolyásolják a társadalomban zajló folyamatok.

Ebből következik, hogy a nemzeti tisztképzés meghatározó részeként megvalósuló katonai vezetői képzés sem függetlenítheti magát e társadalmi folyamatoktól, tényektől. Emlékeim szerint egy ókori filozófus mondta, "a tények makacs érvek". A mondás úgy tűnik időtálló. Ebből kiindulva a következőkben célszerűnek tartom áttekinteni azokat a jellemzőket, melyek hatásai tagadhatatlanul hatnak a katonai képzés jelenére és jövőjére.

  • A duális képzési rendszert hazánkban jól érzékelhetően (2005. évi CXXXIX. számú törvény a felsőoktatásról) és úgy tűnik, visszavonhatatlanul felváltotta a lineáris (ciklikus) képzési modell.
  • Magyarországon a védelmi szféra minden eleme - a globális, illetve a regionális geopolitikai és geostratégiai folyamatok okán - a folyamatos átalakulás és változás állapotában van.
  • Kormányzati szinten pillanatnyilag eldöntöttnek látszik a katonai (védelmi) felsőoktatás helyzete. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fenntartója és fő megrendelője a Honvédelmi Minisztérium.
  • Ebből adódóan átalakult, újrafogalmazódott és jelen pillanatban is folyamatosan változik a megrendelői igény, amelynek jogharmonizációs egzakt megfogalmazása - a honvédelmi felső vezetés határozott szándéka szerint - folyt/folyik, illetve a közeljövő feladata.
  • A felsőoktatási intézményünk szintjén folyamatosan szűkülő működési feltételekkel kell számolnunk, de az így kieső, ám szükséges anyagi forrásokat - a fenntartó segítő támogatása mellett - innovatív, piacorientált képzésfejlesztési stratégia hatékony és sikeres gyakorlati megvalósításával ellentételezhetjük.
  • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyzete, működése 2007 őszétől megváltozott. A kialakult helyzetnek megfelelően módosításra került az intézmény alapító okirata. Átdolgozásra került és gyakorlatilag megújult az egyetem életét szabályozó Szervezeti és Működési Szabályzat. November 1-jétől az egyetemet az alaprendeltetéséből adódó feladatok költség hatékony végrehajtását biztosító szervezeti struktúra jellemzi, és fontos az is, hogy az egyetem törzstanári állománya létszámában teljes mértékben igazodik a fenntartó, a honvédelmi tárca e vonatkozásban kialakított elgondolásához.
  • Fontos e tények sorában megemlíteni, hogy az oktatás-képzés bolognai szellemiségű átalakítása területén az elmúlt években már számos stratégiai szintű célkitűzéseinket megvalósítottunk. Így a megrendelői igényeknek megfelelően, tartalmában átalakítottuk, és igény szerint módosítottuk a folyó, ha úgy tetszik kifutó kredit-rendszerű képzésünket.
  • Létrehoztuk, és kidolgozás után akkreditáltattuk, valamint 2005 szeptemberétől indítottuk a lineáris (ciklikus) képzési rendszerhez tartozó alapszakjainkat, és folytatjuk mesterszakjaink alapítását.

A katonai vezetői alap- és mesterszak a lineáris képzés rendszerében

A fentiekben látható leegyszerűsített táblázat a katonai vezetői alap- és mesterszak elhelyezkedését szemlélteti a magyar felsőoktatás jelenlegi rendszerében. A táblázat alapján jól nyomon követhető, hogy katonai vezetői alap- és mesterszak a nemzetvédelmi és katonai képzési terület katonai képzési ágában akkreditált két nagyjelentőségű, meghatározó és országosan egyedi és egyedüli szak.

A katonai vezetői képzés rendszere egy 210 kredit értékű 7 szemeszteres képzési idejű alapszakból, és az arra épülő 90 kredit értékű, 3 szemeszteres mesterszakból áll. Az alap- és mesterképzést eredményesen befejező, valamint megfelelő tudományos kvalitással rendelkező személyek számára nyitott az út a ciklikus képzési rendszer harmadik, egyben legfelsőbb szintje, a doktori képzés irányába.

Az alap- és mesterszakon folyó oktatás-képzés és nevelés stratégiájának megrendelői igényként is megfogalmazott fő célkitűzése az, hogy a XXI. századi magyar társadalom számára olyan speciális szakembereket biztosítson, akik a magyar értelmiség integráns részei, ugyanakkor a haladó nemzeti hagyományokat vállalni képes, mégis euroatlanti szempontból konform, a tevékenységüket hivatásnak tekintő katonai vezetők.


A katonai vezetői képzés szerkezete a ZMNE KLHTK-n
(Forrás: Prof. Dr. Szendy István ezredes, CSc., egyetemi tanár)

A katonai vezetői képzés szerkezetét bemutató ábrán jól látható az is, hogy az alap-, mester- és doktori képzés három szintje közé beépítésre került az úgynevezett tanfolyami szintű képzések rendszere. Ez a képzési rendszer biztosítéka annak, hogy a hivatását gyakorló katonai vezető egy élethosszon át képes legyen szakterületén tudományelméletileg megalapozottan, hatékonyan és eredményesen megfelelni a kor kihívásaira.

Katonai vezetői alapszak

A katonai vezetői alapszakot - a törvényileg előírt államigazgatási eljárás keretében lefolytatott szaklétesítési és indítási engedélyek birtokában - 2005 szeptemberéről indítottuk.

  • Szakfelelős: Prof. Dr. Szendy István ezredes, CSc., egyetemi tanár, oktatási dékánhelyettes
  • Szakjellemzők:
  • Szemeszter/ kredit: BSc.: 7/210
  • Szakirányok: 8 (Löv., Hk.. Feld., Tü., Mű.!, Kat.térinf.-térk., Rep.h.!, Rep. ir.!),
  • Végzettség/szakképzettség: BSc. / Katonai vezető (szakirányú "+" kompetenciával)
  • Tanterv jellemzők: N
  • A képzés fő tanulmányi területei:
  • Elméleti alapozás: 45 kredit
  • Szakmai törzsanyag : 71 + 11 (Haditechnika) kredit
  • Szakirány modul: 63 kredit _VP_EQN_0.GIF 11+ 63+8+10=92 kredit!!!
  • Szabadon választható: 2 + 8 kredit
  • Diplomamunka: 10 kredit

A katonai vezetői alapszak formai és tartalmi tekintetben a bolognai folyamat eredményeként kialakított új típusú lineáris képzési rendszer államilag akkreditált és a Felsőoktatási Regisztrációs Központ által nyilvántartott szakja. Mint ilyen, képzési filozófiájában valamint struktúrájában, és ebből adódóan természetesen tartalmában teljes egészében koherens az Európai Uniós felsőoktatási és egyben a nemzeti oktatási stratégiában megfogalmazottakkal.

Az alapszak rendelkezik a működéséhez és működtetéséhez előírt dokumentumokkal, a tantárgyi programjai minden tekintetben kielégítik a piaci és megrendelői igényeket, felépítésük és tartalmuk okán minden szempontból alkalmasak - természetesen a változó megrendelői igényekhez igazodva - a szakfejlesztés keretében az új kutatási eredmények alapján végrehajtandó modernizációra, tananyagfejlesztésre és módosításra.

A csapat- és szakmai gyakorlatok áttekintő táblázata

  • "0" szemeszter:    12 hét =     12 hét _VP_EQN_1.GIF Alapkiképzés!
  • Első szemeszter:     2 hét =     2 hét
  • Második szemeszter:     1 hét =     1 hét
  • Harmadik szemeszter:    1-2 + 2 hét =    3-4 hét _VP_EQN_2.GIF Rpk.-i beo-n!
  • Negyedik szemeszter:    0 hét =     0 hét
  • Ötödik szemeszter:     1-2 + 2 hét =    3-4 hét _VP_EQN_3.GIF Szakir. Szpk.-i beo-n!
  • Hatodik szemeszter:     0 hét =     0 hét
  • Hetedik szemeszter:     4-6 + 2 hét =    6-8 hét _VP_EQN_4.GIF Szakir. első Ti-i beo-n!
  • Összesen:         15-19 hét
  • MAGYARÁZAT:
  • Szakmai gyakorlat a ZMNE-n!
  • Szakmai gyakorlat a kijelölt katonai szervezetnél!
  • Csapatgyakorlat a kijelölt katonai szervezetnél!

A fentiekben bemutatott csapatgyakoroltatás rendszere a szakfejlesztés egyik kézzelfogható bizonyítéka. Az egyébként is gyakorlatias képzés olyan célszerű fejlesztése, mely teljes egészében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának elvárását és igényét tükrözi. A csapatbázisú gyakoroltatás, illetve a csapatgyakorlatok itt szemléltetett és a jövőben (várhatóan 2008 szeptemberétől) bevezetésre kerülő rendszere jelenleg a gyakorlati végrehajtás kimunkálásának állapotában van. Az e célra létrehozott munkabizottság tagjainak hozzáértése és problémamegoldó képessége biztosítéka annak, hogy ez a rendszer a Vezérkar főnökének utasításában meghatározott hatékonysággal szolgálja a jövő katonai vezetőinek magas szintű, a nemzeti és szövetségi elvárásokat is kielégítő felkészítését.

Katonai vezetői mesterszak

A katonai vezetői mesterszak szakindítási kérelmét a Magyar Felsőoktatási Akreditációs Bizottság (MAB) elfogadta, és így a szakon a képzés 2008 szeptemberétől indul összhaderőnemi jelleggel.

  • Szakfelelős: Prof. Dr. Szendy István ezredes, CSc., egyetemi tanár, oktatási dékánhelyettes
  • Szakjellemzők:
  • Szemeszter/ kredit: MSc.: 3/90
  • Szakirányok: 0! (Összhaderőnemi, igény szerinti szárazföldi haderőnemi és/vagy légierő haderőnemi súlyozással!)
  • Végzettség/szakképzettség: Okleveles katonai vezető
  • Tanterv jellemzők: N
  • A képzés fő tanulmányi területei:
  • Elméleti alapozás: 15 kredit
  • Szakmai törzsanyag: 30 kredit
  • Differenciált szakmai anyag: 24 kredit
  • Szabadon választható: 6 kredit
  • Diplomamunka: 15 kredit
  • Indítás: 2008. 09. 01.

Összegzés

A fentiekben leírtakból - úgy gondolom egyértelműen kitűnik -, hogy a vázlatosan bemutatott, és a magyar felsőoktatás specifikus szegmensét képező katonai vezetői képzés egy összetett, de jól felépített képzési rendszer. Mely teljes mértékben alkalmas arra, hogy olyan speciálisan képzett értelmiségi réteget bocsásson a társadalom rendelkezésére, mely a globálisan, regionálisan és lokálisan megjelenő biztonsági és védelmi kihívásokra hatékony és a társadalom szempontjából jó válaszokat adjon. E megfogalmazásomat a következőkben a katonai vezetői képzés legfontosabb jellemzőinek felsorolásával szeretném, kívánom alátámasztani:

  • A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem karakterét a magyar és nemzetközi felsőoktatás rendszerében, jelentős mértékben és meghatározó módon jellemzi a katonai vezetői szakokon folyó képzés struktúrája, tartalma és minősége!
  • A katonai vezető képzés (a tisztképzés) új követelmények szerinti rendszere már 2004-n "megalkotásra" került.
  • A szakok által lefedett, tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati szakismeretek - Magyarországon, illetve bizonyos értelemben, Európában - csak a katonai vezetői szakokon folyó képzés keretében sajátíthatók el, illetve szerezhetők meg.
  • A védelmi szféra - kiemelten a HM - speciális képzési igényeinek egzakt módon meghatározható részét a katonai vezetői képzés elégíti ki.
  • A szakokhoz kötődő tudományos műhelyek egyedülállóak, a hadtudomány jelene és jövője szempontjából értékük, illetve értékteremtő tevékenységük szinte felbecsülhetetlen.
  • A szakokon folyó tevékenységünkkel meghatározó módon hozzájárulunk, egy a magyar és az európai értelmiség minden szempontból fontos, a történésekre hatást gyakorolni képes rétegének fenntartásához és formálásához.

A katonai vezetői szakokon folyó képzés célkitűzéseinek következetes megvalósítása, de valójában a társadalmi igényeket megfogalmazó megrendelői igények szerinti fejlesztése is elképzelhetetlen a honvédelmi minisztériumi és a katonai felső vezetés folyamatos, hatékony támogatása és segítése nélkül. Ebből adódik, hogy ezeken a szinteken a közeljövőben, az alábbiakban felsorolt folyamatokra történő odafigyelés és támogató ráhatás elengedhetetlen:

  • A katonai vezető képzés (a tisztképzés) új követelmények szerinti rendszere a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) részéről 2008-ban "ismételten megmérettetésre" kerül.
  • A képzési struktúra egységes, így annak különböző szintjeire meghatározandó általános és szakmai követelményeket is komplexen, a szintek tartalmi- és viszonyrendszerére figyelemmel célszerű - megrendelői igényként a jövőben változó katonai műveleti tevékenységek okán - elvégezni.
  • A képzés, illetve annak egyes elemei tartalmát törvényharmonizációs módon minden időben és minden esetben szinkronizálni kell a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, Összhaderőnemi Parancsnokság igényeivel.

Végezetül szeretném megjegyezni, hogy e néhány oldalas írás valójában inkább csak ízelítő e tárgykörhöz tartozó témakör vonatkozásában. A tartalomhoz kapcsolódó egyes területek sokkal mélyebb elemzést, az összefüggések részletesebb magyarázatot igényelnek. A szerző mindezekkel tisztában van és reméli, hogy e tárgykörben a jövő évben egy nagyobb lélegzetű tanulmánnyal jelenhet meg az e téma iránt érdeklődő olvasók előtt.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A katonai vezetői alapszak szakleírása. ZMNE Bp. 2004.

Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A katonai vezetői mesterszak szakleírása. ZMNE Bp. 2007.

 

« vissza a tartalomhoz