XVII. évfolyam
4. szám
2007. december

Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta
egyetemi docens, a ZMNE Nyelvi Intézet igazgatója

Új kihívások a hallgatói nyelvképzés új rendszerében

A felsőoktatási integrációt kissé megelőzve 1996-ban vált Nemzetvédelmi Egyetemmé az addigi Katonai Akadémia úgy, hogy szervezetileg kampuszaivá váltak a Szentendrei és Szolnoki Katona Főiskolák és 2000-ben a Bolyai Katonai Műszaki Főiskola is. Ehhez az intézményi rendszerhez igazodva kellett megszervezni a Nyelvi Intézetet, melynek értelemszerűen a főiskolai kampuszokon is működtek szervezeti egységei (szakcsoportjai).

A Nyelvi Intézet az egyetemi nyelvoktatás egyetlen szervezete, amely sokrétű feladatokat old meg, oktatja és felkészíti a főiskolai és egyetemi szintű nappali tagozatos alapképzésben részesülő hallgatókat a képesítési követelményekben meghatározottaknak megfelelően a közép- és felsőfokú szaknyelvi vizsgákra. Ezen kívül teljesíti a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar megrendelése szerinti tanfolyami képzést, ahol tiszteket, tiszthelyetteseket és a HM más minőségű alkalmazottait magas szintű nyelvtudáshoz juttatja.

A 2003-2004-es tanévtől a Nyelvi Intézet szervezetileg és feladatait tekintve is bővült azáltal, hogy az addig szintén az egyetem szervezetében működő Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ is az Intézet részévé vált. Ebből következően már nem csak a hazai nyelvoktatási igényeket elégíti ki, hanem a NATO nyelvoktatási megrendeléseit is magas szinten teljesíti.

A Nyelvi Intézet jelenlegi struktúrája

A Nyelvi Intézet jelenlegi struktúrája a következőképpen alakult: Az Intézet két központtal rendelkezik az Általános és Szaknyelvi Képzési Központ (ÁSZKK), valamint a Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ (BKNYK). Az ÁSZKK teljesíti a korábbi nyelvi intézet feladatát magyar igények szerint, míg a BKNYK a NATO-hoz tartozó, valamint a békepartneri minőségben csatlakozó országok és velük együtt a magyar hallgatók felkészítését végzi a NATO-szabvány szerinti STANAG 6001 típusú nyelvvizsgákra.

A jövőben a Nyelvi Intézet két központtal és három szakcsoporttal működik majd. Az Általános és Szaknyelvi Képzési Központon belül a két szakcsoport megoszlása: Az alapképzés szakcsoportja és a tanfolyami képzés szakcsoportja. A BKNYK-ban továbbra is egy szakcsoport marad a NATO és EU Szaknyelvi Tanfolyamok Szakcsoportja.

Az ÁSZKK feladata lesz a BSc képzés rendszerében tanuló hallgatók tanítása és felkészítése a STANAG 6001, illetve francia nyelvből a középfokú ARMA "C" katonai szaknyelvi vizsgákra.

Nagy változás az is a Nyelvi Intézet történetében, hogy míg 2007-ig 6 nyelven folyt a katonai szaknyelvoktatás (angol, francia, német, olasz, orosz és magyar, mint idegen nyelv). 2008-tól csak angol és francia nyelvképzés lesz, mivel a honvédelmi tárca nem tart igényt az egyéb nyelvek oktatására.

A BKNYK-ban még van német nyelvoktatás, de a külföldi hallgatók körében is csökken az érdeklődés a német nyelv iránt. A jelenleg folyó 300 órás nyelvtanfolyamon a németes csoport létszáma: 4 fő.

A szaknyelvoktatás célkitűzései és tartalma

A katonai szaknyelvi képzés legfontosabb célkitűzése a hivatásos és a civil hallgatói állomány olyan szintű felkészítése, hogy tudjon kommunikálni és együttműködni NATO-beli és a Békepartnerséghez csatlakozó partnereivel, valamint nemzetközi környezetben tudja teljesíteni béketeremtő és békefenntartó feladatait.

Milyen szaknyelvi témákat kell tudniuk a hallgatóinknak a sikeres ARMA katonai szaknyelvi vizsga vagy a STANAG 6001-es nyelvvizsga letételéhez:

Katonai szaknyelvi témák a szóbeli nyelvvizsgán

Alapfok - STANAG 1.1.1.1. szint

  • A haderőnemek rendeltetése
  • Alapvető fegyvernemek, rendeltetésük, fegyverzetük
  • Rendfokozatok
  • Katonai pályafutás, beosztások, előmenetel
  • Alegységek, egységek
  • Egyenruházat
  • A Magyar Honvédség felépítése
  • Katonapolitikával kapcsolatos alapvető, aktuális fogalmak

Középfok - STANAG 2.2.2.2. szint

  • NATO
  • PfP, Magyarország részvétele a közös gyakorlatban
  • Békefenntartás, béketeremtés, Magyarország részvétele a békefenntartó missziókban
  • ENSZ-csapatok
  • Változások a Magyar Honvédségnél
  • Kiképzés a hadseregben
  • Tisztképzés
  • Fegyvernemek, szakcsapatok részletesebb ismertetése

Felsőfok - STANAG 3.3.3.3. szint

  • A katonapolitikai helyzet Európában
  • A NATO katonapolitikai szerepe a szuperhatalmak szembenállásának megszűnése után
  • Háborús gócok, regionális konfliktusok
  • Aktuális nemzetközi katonapolitikai események
  • Fegyvernemek, haderőnemek együttműködése
  • Saját fegyvernemi harci technika szakértői ismertetése
  • Hadsereg és társadalom

A nyelvoktatás formái

A Nyelvi Intézetben a nyelvi képzés az alapképzés hallgatóinak felkészítését, valamint a tanfolyami rendszerben tanulók nyelvtanulását foglalja magába. A tanfolyami rendszerű képzésben megkülönböztetünk intenzív és munka melletti tanfolyamokat, az intenzíven belül 300 órás, 500 órás és készség szerinti felkészítő rövidebb (70 órás), valamint speciális felkészítő kurzusokat, ilyen például a Törzstiszti terminológiai kurzus, a Nyelvtanári továbbképző alap- és haladó tanfolyam és Gripen pilóták felkészítő tanfolyama.

Előadásomban az alaptagozatos hallgatók oktatásában 1990-től napjainkig bekövetkező változásokról, folyamatokról szeretnék beszélni, mivel ez az intézet egyik alapfeladata, amivel kapcsolatban a legtöbb kritika érte a tanári állományunk munkáját az elmúlt hét év során.

  • 1990-1996 között a főiskolára felvett hallgatók választhattak angol, francia, német, valamint orosz nyelvek közül. Általában a középiskolában tanult nyelvet folytatták és egészítették ki katonai szakterminológiával. A nyelvtanulás belső vizsgával, szigorlattal zárult, ekkor a harc nem a képesítési követelmények teljesítéséért folyt, hanem a jó osztályzatokért.
  • 1996-2000 közötti időszakban lett a diploma megszerzésének feltétele az alapfokú katonai szakanyaggal bővített állami nyelvvizsga letétele. A hallgatók 460-630 kontakt órában tanulták a nyelvet, így különösebb problémát nem jelentett a nyelvvizsga megszerzése.
  • 2001-2002 oktatási évtől a diploma megszerzésének feltétele középfokú "C" ARMA katonai szaknyelvi vizsga letétele lett, melyet az újonnan akkreditált Nyelvvizsgaközpontban szerezhettek meg a hallgatók angol, német, francia, orosz, olasz nyelvekből.

A követelmények szigorítása ellentétes volt a nyelvórák számával, mindössze 240-270 kontakt órában készülhettek fel a hallgatók a nyelvvizsgára, aminek az lett a következménye, hogy a végzős hallgatók 20-35% nem kapott diplomát a nyelvi követelmények teljesítésének hiányában.

Néhány sort szeretnék idézni egy, 2000 májusában az Egyetemi Tanácsnak tett jelentésemből, ami némiképp magyarázza az utóbbi években kudarcként elkönyvelt nyelvoktatási, nyelvtanulási mutatókat.

"A főiskolai és egyetemi képzésben folyó nyelvoktatás a jelenlegi alacsony óraszámok, a nyelvi felvételi követelmények évről évre ismétlődő mérséklése illetve elengedése, valamint a felvett hallgatók nyelvi képességeinek heterogenitása miatt a jelenlegi képesítési követelmény, azaz a középfokú "C" típusú, katonai szakanyaggal bővített nyelvvizsga megszerzését sem tudja biztosítani."

"A középfokú katonaival bővített nyelvvizsga letétele akkor lenne reális, ha a bemeneti szinten középfokú, de legrosszabb esetben alapfokú nyelvvizsgával rendelkeznének a hallgatók. Ezzel szemben az 1997-ben felvett hallgatók 1,35% rendelkezett középfokú és 5,4% alapfokú nyelvvizsgával. 1998-ban az arány középfokú nyelvvizsgával 5,3%, alapfokú nyelvvizsgával 6,6% rendelkezett. 1999-2000 tanévben a megoszlás a következő: középfokkal a hallgatók 2,3%, alapfokkal 9% rendelkezett. A főiskolai szinten 2001-ben végző hallgatók (legutóbbi felmérés szerint) 50%-a rendelkezik csak a képzési követelményekben meghatározott középfokú katonaival bővített nyelvvizsgával. Amennyiben a képzési követelmények nem változnak, a jövőre végző hallgatók kb. 50%-a nem kap majd diplomát a nyelvi követelmények teljesítésének hiányában."

"A nyelvi követelményekkel összefüggő helyzet megváltoztatására az alábbiakat javasoltam:

  • Belépési követelményként a főiskolai szintű hallgatóknak előírni az alapfokú "C" típusú nyelvvizsga meglétét olyan nyelvből, amelyet képesek vagyunk továbbfejleszteni.
  • Megemelni a nyelvképzésre fordítandó óraszámot.
  • Amennyiben a fentiek nem valósíthatók meg, csökkenteni kell a kimeneteli követelményszintet."

A nyelvképzésben a nagy változást a 2005/2006-os tanév hozta, amikor a hallgatóink az egyetem elkezdése előtti hat hónapos alapképzés keretében a járművezetői vizsgával párhuzamosan nyelvoktatásban vettek részt. Két hónapon át, intenzív nyelvtanulási formában, 120 kontaktórában sajátíthatták el a katonai szakterminológia alapjait, illetve pótolhatták lexikai és nyelvtani hiányosságaikat.

A NATO két hivatalos nyelve közül választhattak: angolt vagy franciát.

A 120 órás, napi 4 foglalkozást magába foglaló nyelvtanfolyam végén szóbeli és írásbeli vizsgát kellett tenniük a hallgatóknak. Ez egy "progress" teszt volt, melyen a vizsgáztató tanárok a kurzus anyagainak elsajátítását mérték.

Az eredmények igen biztatóak voltak, a megkívánt szintet egyetlen hallgató kivételével mindenki teljesítette.

A 2005-2006-os évben beiskolázott hallgatók az első olyan évfolyam, ahol a képesítési követelmény angol nyelvből STANAG 6001 2222 nyelvvizsgát ír elő és ők az elsők és egyetlenek, akiknek a 4. szemeszter végén 2211 STANAG 6001 nyelvvizsgával kell rendelkezniük, illetve francia nyelvből katonai szaknyelvi ARMA középfok "A" vagy "B" nyelvvizsgával.

A 2006-2007-es tanév újabb változást hozott a nyelvi követelményekben. Csak alap- illetve középfokú angol illetve francia nyelvvizsgával rendelkező hallgatók jelentkezhettek az egyetemre. A 2000-ben felvetett kérésem végre megértő fülekre talált.

A képesítési követelmények változatlanok (STANAG 6001 2222 nyelvvizsga angol nyelvből illetve ARMA középfok "C" katonai szaknyelvi vizsga francia nyelvből), azzal a kiegészítéssel, hogy a 120 órás intenzív szakasz végén minden hallgatónak sikeres STANAG 6001 1111 szintű nyelvvizsgával kell rendelkeznie angol nyelvből, illetve katonai szaknyelvi ARMA alapfokú nyelvvizsgával francia nyelvből. A követelményeket nem teljesítőket kizárják az egyetemi tanulmányok folytatásából.

Az elmúlt évi vizsgaeredmények nagyon bíztatóak. A 92 hallgatóból mindössze 8 hallgatónak nem sikerült minden készségből a nyelvvizsga első próbálkozásra. Ok újabb lehetőséget kértek és kaptak és csupán egy hallgató maradt, aki az első szemeszter befejezése után nem rendelkezik a STANAG 6001 1111 nyelvvizsgával.

Hallgatóink az intenzív szakasz után 240 órában, 4 szemeszteren át, szemeszterenként 60 órában készülnek fel az újabb megmérettetésre, a STANAG 2222 nyelvvizsgára.

Az új rendszer lényege az alábbi négy pontban összegezhető:

  • A követelmények - STANAG 6001 2222 nyelvvizsga a 4. szemeszter végén.
  • Az alapképzésben bevezetett 120 órás nyelvtanfolyam - STANAG 6001 1111 nyelvvizsga illetve katonai szaknyelvi vizsga francia nyelvből.
  • A felvételi követelmény - legalább alapfokú nyelvvizsga angol vagy francia nyelvből.
  • A nem teljesítők kizárása az egyetemi tanulmányok folytatásából.

Végezetül nézzük meg, milyen oktatási anyagok állnak rendelkezésünkre a katonai szaknyelvoktatás tanításához?

Részben a kereskedelemben beszerezhető tankönyveket használjuk (Command English, Tactical English for Land Forces in Peace Support Operations, Breakthrough, Campaign és DLI course-books for special purposes). Mivel ezek a tankönyvek csak részben tartalmazzák a katonai témák anyagát, az intézet tanárai komoly kidolgozói munkát végeznek és végeztek a szaknyelvoktatás igényeinek kielégítésére. Az elmúlt 5 év alatt mintegy 25 tankönyv, jegyzet, tansegédlet látott napvilágot az Intézet tanárainak kidolgozásában. (Ezek felsorolását lásd a következő oldalon).

Remélem, hogy szűkre szabott időmben sikerült egy átfogó keresztmetszetet adnom a Nyelvi Intézet struktúrájáról, feladatairól, szaknyelvi képzéséről, problémáiról és eredményeiről.

Összegzésként elmondhatom, hogy a Nyelvi Intézet tanárainak módszertani és nyelvi felkészültsége, magas színvonalú oktatói tevékenysége, az állandóan változó körülményekhez való kreatív alkalmazkodási képessége az eredményes egyetemi képzést szolgálja és annak biztos letéteményese.

 

EGYETEMI JEGYZETEK

ANGOL NYELV

Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta: Basic Military English- multimédiás távoktató tananyag (2004)

Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta: Basic Military English (2004)

Barrie Lister-Panajotu Kosztasz-dr. Szipoláné: STANAG 2.2.2.2. multimédiás távoktató tananyag (2004)

Angol nyelvi szakcsoport (szerk.:Várhegyiné Dr. Szabó Ildikó): Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Angol nyelv - Alapfok (2004)

Angol nyelvi szakcsoport (szerk.:Várhegyiné Dr. Szabó Ildikó): Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Angol nyelv - Középfok (2004)

Angol nyelvi szakcsoport (szerk.:Várhegyiné Dr. Szabó Ildikó): Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Angol nyelv - Felsőfok (2004)

Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta és Dr. Nyecsajeva Natália szerkesztésében az angol nyelvi szakcsoport tanárainak közreműködésével: Felkészítő feladatok a STANAG 6001 2222 nyelvvizsgára

Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta és Dr. Nyecsajeva Natália szerkesztésében az angol nyelvi szakcsoport tanárainak közreműködésével: Felkészítő feladatok a STANAG 6001 1111 nyelvvizsgára

FRANCIA NYELV

Isztl Márta: Általános katonai szaknyelv (1998)

Dr. Zoltán Márta: Magyar-francia katonai kisszótár (1999)

Dr. Zoltán Márta: Francia-magyar katonai szótár (2003)

Isztl Márta: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához Francia nyelv - Alapfok (2004)

Dr. Zoltán Márta: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Francia nyelv - Középfok (2004)

Dr. Zoltán Márta: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Francia nyelv - Felsőfok (2004)

Fregan Beatrix: Magyar-francia és francia-magyar határőr szógyűjtemény (2004)

Forgácsné Göttler Viktória: Szöveg- és gyakorlatgyűjtemény francia katonai videofilmek feldolgozásához (2004)

NÉMET NYELV

Jászter Rózsa-Lukácsné Budai Judit: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Német nyelv - Alapfok (2004)

Jászter Rózsa-Harmathné dr.Dudás Éva: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Német nyelv - Középfok (2004)

Jászter Rózsa-dr.Kurucz Imréné - Németh Lászlóné-Szűcsné Gerecs Magdolna: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Német nyelv - Felsőfok (2004)

OROSZ NYELV

Vécsei Györgyné dr.- Lopocsi Istvánné: NATO orosz nyelvi jegyzet (2003)

Papp Zsuzsanna-Tóth Mihályné: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Orosz nyelv - Alapfok (2004)

Krivács Györgyné-Sárkányné Szabó Olga: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Orosz nyelv - Középfok (2004)

Papp Zsuzsanna-Sárkányné Szabó Olga: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához - Orosz nyelv - Felsőfok (2004)

OLASZ NYELV

Szigetiné dr. Demeter Margit: Olasz-magyar katonai szótár (átdolgozás, 2003)

Dr. Lémánné dr. Timár Zsuzsanna: Feladatgyűjtemény az ARMA katonai szakmai írásbeli nyelvvizsgához: Olasz nyelv - Alap- és középfok (2005)

 

« vissza a tartalomhoz