Vígh Attila Változóban a közlekedési szolgálat Egy-két évtizeddel ezelőtt a nagytávolságú katonai szállítások területén a vasúti szállítás volt domináns, ezt indokolták a gazdasági-technikai feltételek éppúgy, mint Közép-Kelet Európa akkori katonapolitikai gondolkodásmódja. A NATO-val szemben támasztott új elvárások hatására a hazai területen történő feladatvégrehajtásra való felkészülés mellett előtérbe kerültek a nemzetközi válságkezelési feladatok (ideértve a humanitárius segítségnyújtást is) és a nemzetközi terrorizmus elleni harc. A Magyar Honvédség közlekedési szervei is igyekeztek megfelelni ezen globális kihívásoknak és szakítottak az „Arccal a vasút felé!” jelmondattal. Napjainkra már megalapozottan kijelenthető, hogy a katonai közlekedési szerveink alkalmasak nagytávolságú műveletek támogatására a felvonulás, az utánszállítás és a visszatelepülés során. A NATO és az EU földrajzi határain kívüli műveletekre kijelölt alakulatok személyi állományának és hadfelszerelésének (járművek, készletek és ellátmány) tengeri és légi szállítása a nemzetközi együttműködési lehetőségek kihasználásán, a szövetségi kapcsolatrendszereken és a civil szállítmányozási piac kínálatán alapul. Más lehetőségünk gyakorlatilag nincs is, hiszen a szükséges szállítókapacitás kizárólagos tulajdonlása olyan beszerzési és fenntartási költséggel járna, amelyet csak a leggazdagabb országok engedhetnek meg maguknak. Mint már oly sokszor feljegyezték a történetírók: a finanszírozási hiányosságok meglepő módon erősítik, életre hívják a leleményességet és az összefogást. Különböző két- vagy többoldalú megállapodásokkal, keretszerződésekkel, rendelkezésre állási szerződésekkel hidaljuk át a vállalásokból eredő szállítókapacitás-szükséglet és a ténylegesen meglévő képesség között tátongó szakadékot. A katonai erő alkalmazásának legújabb kori tapasztalatai szerint a légi szállítás általában kiegészül tengeri szállítással is, a légi szállításra alkalmatlan túlsúlyos és túlméretes eszközök, felszerelések szállítása és természetesen a költségek csökkentése miatt. A berakás illetve a kirakás körzetében az egyéb szállítási módok is (főleg a közúti, de vasúti, folyami szállítás is) meghatározó szerepet kaphatnak. Számos esetben azonban a műveleti területen a felszíni közlekedési infrastruktúra nem megfelelő, ezért ilyen esetben csak a légi szállítás biztosíthatja az egyetlen hatékony közlekedési lehetőséget. Ezen alapelveket a gyakorlatban is alkalmazva, az iraki kontingens ki- és visszaszállításai, a T–72-es harckocsik segélyszállítmányként történő Irakba juttatásának tapasztalatai kellő alapot biztosítottak ahhoz, hogy 2006-ban már „nagyüzemi” módon egymást követhették az ilyen feladatok. 2006 februárjában és márciusában az afganisztáni MH könnyű gyalog század állományváltására légi úton került sor. A 156 fő ki- és 170 fő visszaszállítása mellett gondoskodni kellett a személyi felszerelés szállításáról, a meghibásodott vagy selejtté vált anyagok, eszközök hazaszállításáról, valamint 6 db BTR–80 hadműveleti területre történő kijuttatását is meg kellett oldani. Május és július hónapban megszervezésre és végrehajtásra kerültek a „STEADFAST JAGUAR–2006” gyakorlathoz kapcsolódó szállítási feladatok. A 19 db technikai eszköz és 7 konténernyi anyag ki- és visszaszállítása a Szentes és a szlovén Koper kikötő viszonylatában két vasúti szállítmánnyal, 28 vasúti kocsival került végrehajtásra. A tengeri szállítás a Zöldfoki-szigetekre hajóval, NATO-szervezés mellett történt. A személyi állomány (33 fő + 5 fő előkészítő részleg) légi úton került kiszállításra. A KFOR állományváltások is az előző évekhez hasonlóan légi úton, MALÉV charter repülőgépekkel kerültek végrehajtásra. A második félévben az afganisztáni Baghlan tartományban megalakult az MH PRT, melynek a személyi állománya és technikai eszközei valamint a tartományban élők számára felajánlott ruházati segély három AN–124, egy AN–12, és egy IL–76 teherszállító repülőgéppel, valamint egy MD–83 személyszállító repülőgéppel lett kiszállítva a garantált rendelkezésre állási szerződések felhasználásával. Emellett az MH könnyű gyalogszázad visszaszállítására egy AIRBUS–300-ast és egy IL–76-ost is igénybe kellett venni. A kisebb volumenű pihentetési szállítások és az utánszállítás más országok által üzemeltetett légihidakon keresztül zajlanak. A külföldi repülőterekhez lehetőség szerint AN–26-os repülőgép indul Kecskemétről, ennek hiányában az MH támogató ezred biztosít gépjárművet. Összességében csak 2006-ban eddig kb. 2500 fő és 500 tonna anyag légi szállítására került sor. Ebből a nem teljeskörű felsorolásból is kitűnik, hogy szinte egy új szakma született. Nem lehet még tudni, hogy a közlekedési szolgálatnak ez a „gyermeke” a fejlődése során milyen új „játékszereket” kap majd (C–130, C–17, A–400M szállítórepülőgépek), de egyet biztosan megjósolhatunk, azt, hogy felnőttkorában csapatjátékosnak kell lennie. |