Felházi Sándor–Mamusich György
Az ARTHUR 1 tüzérségi felderítõ radar alkalmazása békemûveletekben
A tüzérség a 21. század elején is a tûztámogatás egyik meghatározó fegyverneme, a szárazföldi haderõnemnél a felderítés egyik kiemelt exponense. A felderítés a tûztámogatásnak, azon belül a tüzérségi tûztámogatás rendszerének fontos része, amelynek érvényesülése egy hadmûveleti-harcászati vezetési rendszerben mûködve a harcászati manõver erõk és a magasabb egységek teljes tüzérségi erejének a vezetési-, a felderítési-, és a pusztító eszközöknek összekapcsolt és egymással egyeztetett hálózatában érvényesül a mindenkori harci csoportosításnak megfelelõen.
Napjaink katonai mûveleteiben, akár csak a múltban a felderítési eredmények gyors és a kialakult helyzeteknek megfelelõ biztosítása, megbízható értékelése következtében kialakított minõségi céladatok teremthetik meg csak a tüzérség hatásos alkalmazását. Ebbõl kiindulva a tüzér csapatok számára döntõ fontosságú, hogy a rendszerében teljesítmény képes, egymást kiegészítõ felderítõ eszközei legyenek. Mindez azért szükséges, hogy a kialakult bevetési helyzeteknek megfelelõen a célok idõveszteség nélküli pusztítását a tüzérség eredményesen teljesítse.
Figyelembe véve, hogy a közeljövõben klasszikus harcászati, hadmûveleti feladatok kialakulásának az esélye minimális, továbbá elõtérbe kerültek a katonai erõk békemûveletekben való alkalmazási lehetõségei, a fejlett országokban a tüzér fegyvernem beszerzési prioritásainak egyikévé a korszerû felderítõ eszközök beszerzése vált. A tüzérségnél többek között elõtérbe került az immár több mint harminc éves tapasztalatokra visszatekintõ pilótanélküli felderítõ rendszerek használata, valamint a hadszíntér tûzfelderítésére „szakosodott” röppálya-felderítõ radarrendszerek megjelenése, amelyek a klasszikus felderítés mellett a kiképzés, a gyakorlatok és a különféle bevetések alkalmazási területeivé váltak. Az elmúlt idõszakban a médiában többször megjelent, hogy e két alrendszer egymást kiválthatja mind békemûveletekben, mint háborús mûveletekben egyaránt. Természetesen ez szakmailag elképzelhetetlen, hiszen mindkét terület önálló, más alapfeladatokat teljesít és alrendszerként a tüzérség rendszerében pótolhatatlan.
A tüzérség, mint a felderítés, a tûztámogatás és a tûzzel való harc jelentõs képviselõje a jövõbeni is a szárazföldi haderõkben vesz részt a klasszikus feladatai teljesítésében. Ez vonatkozik mind a magasabbegységek hadmûveletei keretében végrehajtott összfegyvernemi harcra, mind a békemûveletek keretében összevont erõk alkalmazására. A különbség csupán a felderítés, a tûztámogatás és a tûzzel való harc részfeladatainak különbözõ módú súlyozásában, a prioritások megváltozásában van.
A béketámogató mûveletekben a felderítés kiemelt szerepe van és döntõ feltételévé válik a tüzérségi rendszer hatékony alkalmazásának. A tüzérség minden felderítõ és csapásmérõ eszköze természetesen összekapcsolásra kerül egy egységes mûveleti vezetési rendszerbe (mint ahogy történik a békemûveletekben használt német FAUST-rendszernél). Ezzel a felderítési eredmények haladéktalan továbbítása biztosítottá válik a tüzérségi tûzfegyverekhez, a célok pusztítása céljából. Az adatok a felderítõ információs hálózaton keresztül jutnak el a csapatvezetéshez, a helyzetmegítélés eredményes végrehajtása érdekében.
Természetesen a felderítõeszközökkel szemben támasztott követelmények a jövõben is a tüzérség bevetésébõl eredõ feladatokból erednek. Alapvetõ követelmény, hogy a felderítési eredményeket 24 órán át, éjjel és nappal, minden fajta környezeti feltétel között kell szállítani a bevetési körzeten belül, a céladatok minõségének biztosításával. Ebbõl kiindulva a felderítõ erõknek nagy mobilitással, légiszállíthatósággal kell rendelkezniük és megbízhatóan, továbbá nehezen zavarhatóan kell mûködniük.
Felderítõ eszközök szerepe a béketámogató mûveletekben megnõtt. A jövõ szárazföldi csapatok struktúrájának kialakulásával párhuzamosan a tüzércsapatok felderítõeszközeinek egy részét az új technikai követelményeknek megfelelõen fejlesztett rendszerek jelentik. Új felderítõ eszközök kerülnek rendszeresítésre azzal a céllal, hogy az eddig meglévõ képességi hiányok kiküszöbölésre kerüljenek, vagy a használatban maradó, meglévõ rendszereket, a rendszerben tarthatóságot meghosszabbító intézkedésekkel, továbbá harcértéküket javító költséghatékony döntésekkel tovább üzemeltessék.
A jövõben szárazföldi csapatok tüzérségének a következõ felderítõ eszközkomponensekkel kell rendelkezni:
A bemutatott felderítõ eszközök széles skálájából az egyik „legharcedzettebb” eszköz, az ARTHUR tûzeszköz felderítõ radar. A korszerû hadszíntéri követelményeket magas szinten teljesítõ, nagy mozgékonysággal rendelkezõ tüzérségi felderítõ radar a svéd és a norvég védelmi erõk közös fejlesztése az ERICSSON hadiipari vállalatával. A mintegy 15 évig tartó közös munka (tanulmányozás, fejlesztés, prototípus vizsgálat, kiértékelés) után az ARTHUR 1999-ben került elõször szállításra és hadrendbe állításra. A norvég ARTHUR tûzeszköz felderítõ radarállomás a világ egyik legmodernebb tüzérfelderítõ eszköze. A harcászati, hadmûveleti szintû tüzérségi ellencsapás-rendszer alapvetõ tûzfegyver felderítõ eleme. Képes az említett rendszerben való alkalmazáson keresztül az ellenséges tüzéralegységek helyzetének meghatározására és a saját tüzérség lövedékeinek egyidejû rögzítésére. Általánosan két vagy három ARTHUR radar mûködhet a harctér adott szakaszán. Alkalmazása jelentõs hatással van az ellenség tüzérségére, csökkenti annak hatékonyságát, széttelepítésre és átcsoportosításra kényszeríti tûzalegységeit.
1. kép. ARTHUR Tüzérségi Felderítõ Radarrendszer – BV 206 vontatott változat
Az ARTHUR által végezhetõ mûveletek rövid összefoglalása:
Az ARTHUR rendszer mûködését tekintve, a tûzeszköz helyzetének rögzítése céljából végigpásztázza a horizontot, és célpontot keres. Lövedék észlelése esetén a lövedéket nyomon követi, és röppályáját kiszámítva meghatározza a kilövés pontjának – az ellenséges tûzeszköz tüzelõállásának –, valamint a lövedék várható becsapódási pontjának derékszögû koordinátáit. Az ilyen módon felderített ellenséges ütegek adatait digitális táviratok formájában továbbítja a támogatandó manõvererõ és a tüzéregységek harcászati vezetési pontjaira, és/vagy az ellentûzcsapásra kijelölt tüzéralegység tûzvezetõ pontjára, automatizált tûzvezetõ rendszerébe.
Az ARTHUR radarállomás által szolgáltatott topográfiai adatok pontossága, a tûzeszközök észlelésének valószínûsége és a fegyvertípus meghatározása – aknavetõ, tábori löveg és tüzérségi rakéták esetében – megegyezik a hasonló rendeltetésû, korszerû radarrendszerek jellemzõivel. Legfontosabb tulajdonságai közé tartozik a kiemelkedõ mozgékonyság és a könnyû szállíthatóság. Mérete és tömege kicsi, a konfiguráció egyetlen jármûben elhelyezhetõ, így magas szintû harcászati és hadmûveleti mobilitást tesz lehetõvé. Szinte bármilyen terepen alkalmazható, és C–130-as vagy hasonló méretû repülõgépen is könnyen szállítható.
A BV 206 típusjármû 2 helyett alternatív szállítóeszközre is telepíthetõ. Szabványos terepjáró tehergépkocsi esetén négytonnás teherkapacitás elegendõ. Orvlövészek által fenyegetett területen – például ENSZ békefenntartó hadmûvelet esetén – valamivel nehezebb, erõsített kivitelû, golyóálló kezelõfülke kialakítása célszerû.
A radart kitûnõ felderítési valószínûség jellemzi. Képes nagyon kis hatásos visszaverõ felülettel rendelkezõ objektumok felderítésére és követésére bonyolult légihelyzetben és elektronikus zavarás esetén is. A kezelõfülkében lévõ radarszekrényben található az adó, a vevõ és a jelfeldolgozó egység. Az antenna, az emelést és iránybeállítást végrehajtó szervomotorokkal együtt, a kabintetõn került elhelyezésre.
A kommunikációs rendszert kétirányú adat- és távbeszélõ forgalomra tervezték, rádió, valamint harcászati és nyilvános vezetékhálózat használatával. A rendszert beépített generátorral látták el. Külsõ tápfeszültség a csatlakoztató panelen keresztül biztosítható. A radarkezelõ és a harcászati tiszt azonos munkaállomással rendelkezik. Egyszerû harcászati helyzetben a radarállomást egyetlen kezelõ is mûködtetheti.
Az inerciális és GPS-alapú navigációs rendszer referenciaegységét közvetlenül az antennán rögzítették. A navigációs rendszer szolgáltatja a radarállomás koordinátáit a cél meghatározásakor és a célpont követése esetén. Pontossága szögmeghatározás esetén 1 vonás, helymeghatározás esetén pedig 25 méter.
A radarállomás minden tüzérségi célpontot ugyanabban az üzemmódban lokalizál: meghatározza a célpont – tüzérségi lövedék vagy rakéta – típusát és becsapódásának területét és az ellenséges üteg méretét és elhelyezkedésének alakzatát. A radar több önálló célpont esetén is képes az egyidejû célfelderítésre és tûzvezetésre, továbbá hatékony védelemmel rendelkezik az elektronikus zavarokkal szemben.
Az ARTHUR rendkívül nagyfokú mozgékonysággal rendelkezik. A radar üzembe helyezéséhez és a menetkészség eléréséhez rövid idõ szükséges. A telepítésre és a hordozójármûvek kialakítására különbözõ alternatív lehetõségek is rendelkezésre állnak.
A radart igen magas fokú automatizáltság jellemzi. Hardver- és szoftverkialakítása moduláris rendszerû. Beépített navigációs rendszerrel, kiképzõ szimulátorral és tesztrendszerrel rendelkezik. A radar könnyen illeszthetõ a különbözõ kommunikációs rendszerekhez. Karbantartása egyszerû, a helyszínen azonnal végrehajtható.
Mûszaki teljesítményét tekintve 3 a következõ tulajdonsággal bír:
Harcászati teljesítményét vizsgálva megállapíthatók a következõ tulajdonságok:
Technikai jellemzõje, hogy a radar antennája fázisrács-vezérelt, mérete 1,2 x 2,1 méter, a keresési szektor nagysága 90°, 16 alszektorral. Az adóberendezés mûködési frekvenciája az 5,40–5,90 GHz-es frekvenciatartományban van. A vevõberendezés adaptív szélkiegyenlítõvel is rendelkezik. A célok – lövedékek, aknák és tüzérségi rakéták – maximális felderítési távolsága 40 km. A radar percenként 100 cél felderítésére képes.
A radar harcászati funkciói és földrajzi információbiztosítási képességei közé tartozik a tervezés, a célpontok fontossági sorrendjének meghatározása, a digitális térkép alkalmazása és digitális tereprajz készítése.
Magyarországon a szárazföldi haderõ, a tüzérség igen gyorsan megismerte az ARTHUR-t, amikor egy kölcsönadott egység hatékonyan mûködött közre 2000 májusában, a várpalotai Ardent Ground NATO tüzérségi hadgyakorlaton. A helyszínen rövid idõ alatt kiképzett magyar tüzértisztek kezelték az eszközt, amely elektronikus gyorsasággal regisztrálta digitális térképen a tüzérüteg nagyszámú, napi 1200 lövésének becsapódási pontját és a tûzfegyverek helyét.
Természetesen a radar rendszer aktív szerepet játszott a közelmúltban lezajlott nemzetközi béketeremtõ és fenntartó mûveletekben. 2002. évtõl az ARTHUR az afganisztáni, majd az iraki hadszíntereken is meghatározó szerepet játszott. Kiemelkedõ szerepet töltött be a következõ mûveletekben és helyeken
Az elvégzett feladatokkal kapcsolatban csak néhány tapasztalat, fontosabb megállapítás:
A brit csapatok a rendszert MAMBA 4 -nak nevezték el és a kiértékelésnél annak jelentõs életvédelmi szerepét hangsúlyozták, különösen az Al Amarah közeli Camp Abu-Naji bázisú saját erõiknél. Megállapításaik között szerepelt, hogy:
Béketeremtõ/fenntartó mûveletekben a hadszíntéren jelentkezõ komplex feladatok sikeres végrehajtása érdekében több ARTHUR egység bérlésére is igény érkezett. Például Afganisztánban 4 egységet bérelt az Egyesült Királyság és 4 egységet Kanada. Irakban 8 egységet bérelt az Egyesült Királyság, 2 egységet Olaszország.
A radarrendszer békemûveletekben végzett sikeres tevékenysége eredményeként több ország kötött az ARTHUR szállítására szerzõdést, összesen több mint 55 ARTHUR egységre.
Svédországgal 14, Norvégiával 12, Dániával 8, Görögországgal 3, Egyesült Királysággal 4, Cseh Köztársasággal 3, Más országokkal 11 egységre (db).
Az eszközt vontatható, illetve hordozó jármûvekre is kifejlesztették. Az eredetileg kifejlesztett változat a Häglunds BV206 (Hómacska ) vontatással került szállításra, amely megfelelt minden nehéz hegyi, havas terepnek. A sivatagban is ez a típus került alkalmazásra. Ezt a változatot rendelte meg Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Görögország.
4 x 4 terepjáró jármûre szerelve változatot a dán védelmi erõk kívánságára fejlesztették ki. Itt az ARTHUR egység és a kezelõk egy jármûre szerelt konténerben vannak elhelyezve. Ebbõl a változatból rendelt Dánia és a Cseh Köztársaság. A Magyar Honvédségnél történõ alkalmazás esetén javasolt a konténernek a hazai jármûprogramhoz igazodó, a megfelelõ típusra történõ hazai felszerelése (2. sz. kép).
Új telepítési módok fejlesztésén is dolgoznak a gyártók. Ennek eredményeként egy könnyû konténer tervezésével tovább növelték a felszerelési lehetõségeket. A konténerre telepített háromtengelyû forgóasztal alkalmazásával pedig elhagyhatók lettek a támasztólábak. A konténer súlya a légkondicionálással együtt bruttó 4 tonnára csökkent. A befoglaló méretei 4,150 x 2,400 x 1,400 méter. Továbbá új megoldásként kifejlesztésre került, hogy az egyik kezelõi munkaállomás kívülrõl bárhonnan mûködtethetõ legyen, egy optikai kábelen keresztül.
Nagy érdeklõdés mutatkozik a páncélozott ARTHUR változatra. Ugyanis a békefenntartási mûveletben annak statikus jellegénél fogva, a hosszabb ideig egy helyen álló ARTHUR-t nem védi a mozgékonysága, ezért célszerû azt páncélozott jármûbe építeni. Kísérletek folynak a HUMWEE típusú terepjáróra telepített konténerrel is, amely esetében az áramfejlesztõ generátort egy utánfutóra helyezik.
A fejlesztõk 2007-re a következõ eredményeket tervezik elérni5 :
Összességében elmondható, hogy a nemzeti és szövetséges elvárásoknak egyaránt megfelelni tudó képesség alapú magyar haderõ kialakításában továbbra is fontos szerepet kell, hogy játsszon a tûztámogatás egyik alapvetõ elemét biztosító tüzér fegyvernem. Napjainkban a gyorsan végbemenõ és nagy területen folyó békemûveletekben is egyre nagyobb mértékben válik jellemzõvé, hogy a kisebb elemek egyre inkább szétszórtan jelennek meg, és e mellett nagyobb mobilitással rendelkeznek. Ebbõl az következik, hogy az egyes feladatok során rövidebb a tartózkodási idõ az adott alkalmazási területen és nagyobb a széttagozódás a mindenkori álláskörzetekben. Következésképpen egyre kevesebb idõ áll rendelkezésre ezen mûveletekben a célok felderítésétõl a hatásos pusztításukig. Ez a körülmény és a hatástûz megfigyelése megköveteli a felderítõ eszközök szoros kapcsolódását a pusztító eszközökkel (Senzor – Shooter-Link) azért, hogy a céladatok átadása felgyorsuljon és ezzel lehetõvé váljon az azonnali döntés a pusztítás módjáról, tartalmáról és végrehajtásáról.
2. kép. Az ARTHUR 5 tonnás szabvány terepjáróra szerelt változata
Mint ahogyan szemléltetésre került, az ARTHUR Tüzérségi Felderítõ Radarrendszer képes a tûzeszközökkel összekötve egy mûveleti vezetési rendszerben hatékonyan tevékenykedni. Tulajdonságait tekintve az egyik legfejlettebb, békemûveletekben megmérettetett felderítõ rendszer. Alkalmazásával biztosítottá válik a nagy mélységû felderítés és a precíz fegyverhatás, amelynek eredményeként nagy mértékben hozzájárul a saját katonák védelméhez, mindenek elõtt békemissziókban. A különbözõ felderítõeszközök az ARTHUR radarrendszerrel összekapcsolva egy átfogó helyzetképet tudnak biztosítani a hadszíntérrõl nagy szélességben és mélységben egyaránt.
A fent vázolt ARTHUR röppályafelderítõ tüzérségi radarrendszer helye a magyar szárazföldi haderõben jelenleg biztosított. Fizikai megjelenésével a Magyar Honvédség alkalmassá válhat arra, hogy komoly jelentõségû felajánlásokat tegyen szövetségi feladatok teljesítéséhez. A tüzérségi alrendszer kevés humánerõforrással, jelentõs erõt képviselve bizonyítottan alkalmazható a nemzetközi békemûveleti feladatok végrehajtásában.
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Arty P–1 (STANAG 2934) Artillery Procedures – NATO Standartization Agency – 2003
A Arty P–5 (STANAG 2484) NATO Field Artillery Tactical Doctrine – NATO Standartization Agency – 2001
AJP 3.4 – Non-Article 5, Crisis Response Operations – NATO Standartization Agency– 2001
AJP 3.4.1. NATO Peace Support Operations Doctrine – NATO Standartization Agency – 2001
Felházi Sándor – Mlinárik László: A tüzérség korszerûsítésének és fejlesztésének alternatívái. Hadtudomány 2004/2. 42–53. oldal
Kovács Gyula: Tûztámogatás és mélységi harc a béketámogató mûveletekben. Hadtudomány 2005/2. 37–45. oldal
1 ARTHUR (Artillery Hunting Radar): tüzérségi felderítõ radar « vissza
2 A norvég haderõben is használt Häglunds BV206 (Hómacska ) lánctalpas változat. « vissza
3 A jelenleg gyártásban lévõ berendezések fõbb adatai. « vissza
4 MAMBA (Mobile Artillery Monitoring) « vissza
5 A témában érdekes részletes tájékoztatás található a Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2005. IX. évfolyam 4. számában. « vissza