Padányi József

A katonai mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A mûszaki csapatok tevékenysége az utóbbi évtized katonai mûveleteiben meghatározó volt. Ennek elsõdleges oka, hogy a jellemzõen béketámogató mûveletek sajátosságai miatt a harcos (harci) feladatok egy része háttérbe szorult, míg a támogatási képességek felértékelõdtek. A szerzõ a balkáni, afganisztáni és iraki tapasztalatokra alapozva, bemutja a mûszaki támogatási feladatok sajátosságit, a változások okait, és javaslatokat fogalmaz meg egy szervezetében, eszközeiben és felkészítésében jobb, hatékonyabb mûszaki támogatási rendszerre.

Amikor 1995-ben tevõleges szerepet vállaltunk az IFOR-mûveletekben, még nem tudhattuk, hogy ez milyen hatással lesz az ország biztonságára, a Magyar Honvédség megítélésére és jövõjére, a katonai erõ alkalmazásának elméletére. Azóta bebizonyosodott, hogy – minden fanyalgás és kétely ellenére – jó döntés született. Hazánk rövid idõn belül a szövetség tagja lett, amely elsõdlegesen a balkáni szerepvállalásnak köszönhetõ. A szövetségi tagság, a missziókban szerzett sok-sok tapasztalattal és a biztonsági kihívások változásával együtt, magával hozta a doktrína változását, a fegyvernemek és szakcsapatok alkalmazásának változását is. Nem a Magyar Honvédség az egyetlen, amelynek életét alapvetõen megváltoztatta az elmúlt tíz év, a tendencia minden országban jelen van. Más kérdés, hogy van, ahol kiérlelt válaszok születnek a felmerülõ kérdésekre, és van, ahol kényszerek alakítják a válaszokat. A Magyar Honvédség esetében mindkettõ jelen van, egyrészt a védelmi felülvizsgálat, másrészt a költségvetési megszorítások miatt.

A védelmi felülvizsgálatban olyan célokat fogalmazott meg a szakmai és politikai vezetés, amelyek – bár érzelmi viharokkal kísérve – racionálisnak tûntek. A béketámogató mûveletekben való részvételünk bizonyította, hogy a specializáció elkerülhetetlen. Ez a felismerés, valamint a biztonságpolitikai környezet változása vezetett oda, hogy hazánk a víztisztítás, a hadihíd építés és a katonai rendész specializáció fejlesztését vállalta. Ezzel a mûszaki támogatás nagy hangsúlyt kapott, ami biztatónak tûnt. 1

A béketámogató mûveletek helye, jellemzõi

A katonai mûveletek rendszerében – elsõsorban az utóbbi évek gyakorlata és eseményei miatt – meghatározó szerepet kaptak a béketámogató mûveletek. A mértékadó irodalmak eltérõen közelítik meg a katonai mûveletek felosztását – sok esetben megnevezését – melyben nem célunk igazságot tenni. 2 Megítélésünk szerint a béketámogató mûveletek – mint az V. cikkelyen kívüli mûveletek egyik meghatározó csoportja – a következõket foglalja magába:

A béketámogató mûveletek jellemzõit a háborús mûveletektõl eltérõ célok és körülmények határozzák meg. Elsõdleges cél: a biztonságos környezet megteremtése, illetve az eredeti helyzetet meghaladó állapot elérése; a sajátos körülmények közül a fokozott és teljes körû nyilvánosság; a nemzetközi környezetben végzett szakmai munka; illetve az intenzív civil-katonai együttmûködés emelhetõ ki.

Az eltérõ célok és az eltérõ környezet más-más módszereket kívánnak. Felértékelõdik a tárgyalásos megoldás, a konszenzus teremtõ képesség, a különbözõ kultúrák iránti tolerancia, elõtérbe kerül a katonák diplomáciai felkészültség. Olyan területekre helyezõdik a hangsúly, mint a pszichológiai mûveletek, a civil-katonai együttmûködés, a sajtóval való kapcsolattartás, a közlekedési- és aknabalesetek megelõzése, a kiegyensúlyozott és pártatlan kapcsolatépítés.

Mindezek hatással vannak a mûveletekben részt vevõ katonákra, a feladatok elõkészítésére és végrehajtására, a szervezeti rendre, a vezetés-irányítás rendjére, valamint a felszerelésre és felkészítésre.

A béketámogató mûveletek mûszaki támogatása magába foglalja mindazokat a nemzeti és nemzetközi (honi vagy hadszíntéri) mûszaki rendszabályokat és mûveleteket, amelyek segítik a biztonságos környezet fenntartását, a nemzetközi katonai erõ tevékenysége mûszaki feltételeinek megteremtését és a nemzetközi szervezetek munkájának szakmai segítését.

A béketámogató mûveletek mûszaki támogatásának célja, hogy a csapatokat küldõ nemzetek és szervezetek által biztosított mûszaki erõk és eszközök hatékony alkalmazásával: fenntartsuk a béketámogató erõk biztonságát és mozgásszabadságát; támogassuk a nemzetközi (kormányzati és nem kormányzati) szervezetek munkáját; segítsük a helyi kormányzati szervezetek és civil közösségek mûködési- és életfeltételeinek megteremtését.

A fenti célok elérhetõk:

A szövetség vonatkozó okmánya szerint a mûszaki támogatás alatt a következõket értjük: 4


1. ábra

A mûszaki támogatás feladatait az alábbi négy területre csoportosíthatjuk:

A béketámogató mûveletek összetett politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai feladatok sorával valósíthatók meg. Ennek a feladatrendszernek meghatározó, de nem egyedüli összetevõje a katonai erõ igénybevétele. A mûszaki támogatás – a többi támogatási feladattal (tûztámogatás, légvédelem, elektronikai hadviselés, logisztikai támogatás) párhozamosan, azokkal együtt érvényesülve, egymást kiegészítve – fontos eleme ennek az összetevõnek. Intenzitása mindig a katonai mûveletek intenzitásától és a békefenntartó mûveletek egyéb területeinek sajátosságaitól függ. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béketámogató mûveletek idõbeni lefolyása – azaz a helyzet változásából adódó hangsúly eltolódások – a mûszaki támogatás feladatainak mennyiségét és milyenségét is meghatározza.

A mûszaki támogatás komplex feladatrendszer melyben minden alakulat, törzs és katona részt vesz. A hadosztályok (dandárok és zászlóaljak) mûszaki erõi a felelõsségi körzetükben, a saját csapataik mûszaki támogatási feladatait végzik. A misszió egészét érintõ feladatok tervezéséért, szervezéséért a parancsnokság mûszaki törzse, kivitelezéséért a hadszíntér mûszaki csapatok – azaz a béketámogató erõk parancsnokságának közvetlen alárendeltségébe tartozó alakulatok és szervezetek – a felelõsek.

A hadszíntér mûszaki csapatok végzik a feladatok egy részének tervezését, kivitelezését és ellenõrzését, valamint az ehhez szükséges anyagok beszerzését, tárolását, karbantartását és javítását.

A hadszíntéri mûszaki támogatási feladatok megszervezéséért és kivitelezéséért a békefenntartó erõk parancsnokságának mûszaki törzse, és annak vezetõje, a mûszaki fõnök a felelõs. Nincs kõbe vésett szabály arra vonatkozóan, hogy a mûszaki törzs hol helyezkedik el a vezetési struktúrában. A már említett körülmények határozzák meg a feladatok jellegét és ebbõl következõen a szervezet helyét. Az IFOR/SFOR mûveletek elsõ felében, valamint az afganisztáni és koszovói mûveletekben, a törzsfõnök hadmûveleti helyettesének alárendeltségében, míg az SFOR mûveletek második felében a törzsfõnök támogató helyettesének alárendeltségében dolgozott a mûszaki törzs.

A balkáni mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A Balkánon közvetlen tapasztalatokat szereztünk a mûszaki támogatás gyakorlatáról, hiszen a Magyar Mûszaki Kontingens hat évig dolgozott a hadszíntéren. Az ott töltött 2248 nap alatt, több mint 2000 magyar katona szolgált és vett részt 380 szakfeladatban. Ez alatt az idõ alatt építettek 30 hidat, 32 km utat, 27 helikopter leszállóhelyet, helyreállítottak 65 km vasutat, és a tûzszerészek átvizsgáltak több mint 200.000 m2 területet.

Az IFOR/SFOR mûveletek mûszaki támogatásának jellemzõ feladatai a következõk voltak:

– A mozgás- és manõverszabadság megteremtése és fenntartása (utak, hidak, vasutak, tengeri és légikikötõk építése, helyreállítása, fenntartása). Nem véletlen, hogy a magyar mûszakiak legnagyobb feladatai a Száván való átkelés biztosítása volt, pontonhidak mûködtetésével, Mabey & Johnson hidak építésével, az állandó hidak helyreállításában való részvétellel, és a hidak állapotának folyamatos ellenõrzésével.

A feladatok végrehajtása során új eszközökkel is találkoztunk. Ekkor építettünk és bontottunk elõször Mabey & Johnson hidat, alkalmaztunk Hesco bástyát, orvlövész elleni hálót. Itt találkoztunk elõször a geotextília széles körû felhasználásával, a gyorstelepítésû mûanyag felületek építésével. Mára ezek a módszerek és eszközök – ha lassan is – beépültek a Magyar Honvédség mûszaki támogatási gyakorlatába.

Összefoglalva a balkáni tapasztalatokat – elsõsorban a Magyar Mûszaki Kontingens munkájára alapozva – a következõket mondhatjuk:


2. ábra

Az afganisztáni katonai mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A mûszaki támogatás sajátos körülményeként említhetjük, hogy Afganisztánban a befogadó nemzeti támogatás minimális erõforrást jelentett a feladatok végrehajtása során. Ez kihatott mind a feladatok idejére, mind a végrehajtás hatékonyságára.

Mivel Afganisztán úthálózata viszonylag szegényes, a mozgás- és manõverszabadság megteremtése és fenntartása jelentette az egyik legnagyobb kihívást. Az ellátási útvonalak helyreállítása, fenntartása, a légikikötõk helyreállítása döntõ tényezõ a biztonságos környezet megteremtése érdekében.

Az aknák és fel nem robbant lövedékek felderítése, összegyûjtése és megsemmisítése nagy terhet ró a csapatokra. Az országban az aknák száma egyes becslések szerint eléri a 11 milliót, ami miatt évente 400 baleset történik. Ugyanígy csak milliókban mérhetõ a fel nem robbant lövedékek száma is. Belátható, hogy a csapatok védelme, a lakosság biztonságának növelése egyaránt megköveteli ennek a veszélyforrásnak a felszámolását. Elsõdlegesen az utakat és repülõtereket kell megtisztítani az aknáktól és lövedékektõl.

A katonai táborok építése, berendezése, biztonsági létesítményeinek fejlesztése szintén része a mûszaki támogatás feladatainak. A csapatok létszámának gyors növekedése alig megoldható feladatot jelentett a mûveletek kezdetén. Nagy mennyiségben és gyorsan kellett megépíteni a barakkokat (konténereket), latrinákat, a táborok védelmi létesítményeket (drótkerítés, Hesco bástyák, beléptetõ kapuk, õrtornyok), energia- és vízellátást biztosító rendszereket. Csak a parancsnokság védelmére 6 õrtornyot, 620 m kerítést és 810 m biztonsági falat építettek.

A környezetvédelem területén az erõfeszítések két irányba mutatnak. Egyrészt a csapatok védelme a környezetbõl érkezõ veszélyeztetéstõl, másrészt a csapatok tevékenysége okozta környezetszennyezés megelõzése, a keletkezett károk csökkentése, végsõ soron a szennyezés felszámolása. Ebben mind a NATO, mind a csapatokat küldõ országok felelõsséget viselnek.

Mindezekkel párhuzamosan, illetve a fenti feladatok részeként a mûszakiak részt vesznek olyan CIMIC feladatokban, amelyek segítik a helyi lakosság életkörülményeinek javítását. Ez szaktanácsadást, iskolák, kórházak helyreállításában való részvételt, az infrastruktúra fejlesztését, rendõrségi objektumok építését, romok eltakarítását jelenti. 7

Összegezve az afganisztáni mûveletek során szerzett tapasztalatokat, a következõket mondhatjuk:

Az iraki katonai mûveletek mûszaki támogatásáról 8

Az értékelések egyetértenek azzal, hogy az iraki katonai mûveletekben meghatározó szerep jutott a mûszaki csapatoknak. 9 Ennek megfelelõen létszámuk a kezdeti – 2003. január – 2000 fõrõl, egy év alatt 22 000 fõre nõtt, azaz minden kilencedik katona a mûszaki csapatoknál szolgált (3. ábra).


3. ábra

A mûveletek elsõ szakaszában – a mûveletek elõkészítése, a csapatok felvonulása és felkészítése idején, 2002. decembere és 2003. márciusa között – a mûszaki erõk alapvetõ feladatai a következõk voltak:

A második idõszak – nevezzük a támadó hadmûveletek idõszakának, 2003. márciusa és 2003. májusa között – alapvetõ mûszaki feladatai a következõk voltak:

A harmadik idõszakban – átmeneti helyzet a háború és a stabilizációs idõszak között, 2003. július–június – elõtérbe kerültek a normalizálás irányába mutató feladatok. A lakosság életkörülményeinek javítása (vízellátás, elektromos rendszerek helyreállításának megkezdése, szemét és törmelék elszállítása, aknamentesítés megkezdése, fel nem robbant lõszerek és robbanóanyagok begyûjtése), és a stabilitás körülményeinek kialakítása (folyamatos járõrözés vízen és szárazföldön) jelentették a legfontosabb feladatokat. Azt, hogy a helyzet egyáltalán nem volt stabil, mutatja a 4. ábra, amelyen feltüntettük a bombamerényletek számának alakulását ebben az idõszakban.

A negyedik idõszakban – a remélt stabilitás megteremtésének idején, 2003. július és 2005. február között – sem csökkent a mûszaki támogatási feladatok mennyisége.

Összefoglalva az iraki mûveletek mûszaki tapasztalatait a következõket mondhatjuk:

Általánosítható tapasztalatok

Az utóbbi évek misszióinak tapasztalataira alapozva kijelenthetjük, hogy a béketámogató mûveletek mûszaki támogatása számos újdonságot hozott.

1.

A nemzetközi feladatokat végrehajtó katonai szervezetek törzsében mindig van mûszaki szervezeti elem. A törzsek szervezete, felépítése rendkívül rugalmas, mindig az adott feladathoz és környezethez alkalmazkodik. Ennek megfelelõen a mûszaki törzs – élén a mûszaki fõnökkel – egyaránt tartozhat a hadmûveleti- és a támogató vonalhoz.

2.

A misszió elõrehaladtával és a biztonsági környezet változásával a mûszaki támogatási feladatok jellege, mennyisége és intenzitása változik. Ez kellõ rugalmasságot kíván az erõk és eszközök csoportosításakor és az alkalmazás idején.

3.

A szûkös humánerõforrások hatékonyabb felhasználása csak úgy biztosítható, ha megvalósul a katonák „többrendeltetésû” felkészítése. Azaz minden katona több szakmában is jártas, több eszköz kezelésére képes és valamennyien alkalmasak lövész feladatok ellátására is.

4.

Az aknák és fel nem robbant lövedékek felderítése, hatástalanítása, az ismert robbanótestek helyének nyilvántartása – elsõsorban a saját erõk védelme miatt – alapvetõ feladat. Ebbõl következik, hogy minden mûszaki katonának – nem csak a tûzszerészeknek – alapos ismeretekkel és gyakorlati felkészültséggel kell rendelkezni ezen a területen.

5.

Olyan feladatokat is végre kell hajtani, amelyekkel a Magyar Honvédség mûszaki támogatási gyakorlata eddig nem találkozott, illetve olyan eszközök és felszerelések jelentek meg, amelyekkel eddig nem dolgoztunk.

A fenti tapasztalatokra alapozva át kell gondolnunk eddigi munkánkat.

Egy adott haderõ mûszaki támogatási feladatainak hatékonyságát a rendelkezésre álló mûszaki erõforrások mennyisége és minõsége határozza meg. A mennyiségi mutatókat a mûszaki katonák aránya és a mûszaki-technikai eszközök száma mutatja. A mai Magyar Honvédségben ezen a területen nem állunk rosszul, hiszen a mûszakiak aránya 10% felé közelít, míg eszközeink száma több mint elegendõ.

A minõséget a következõ mutatók határozzák meg:

- A mûszaki erõk vezetettsége és szervezettsége . Nyilvánvaló, hogy – noha ez nem a szakma egyébként is gyenge érdekérvényesítõ képességén múlik – meg kell próbálnunk minden vezetési szinten visszaállítani a mûszaki szakma közvetlen képviseletét, a központi szakmai akarat érvényesítésében. Érthetetlen és tarthatatlan az, hogy a mûszaki specifikáció felvállalása és a béketámogató mûveletek tapasztalatai ellenére sem a vezérkarnál, sem a haderõnemi parancsnokságokon nincs mûszaki törzs. Ugyanígy a mûszaki dandár parancsnoka – „mint legfõbb mûszaki” – csak informális tanácsadója a vezérkari fõnöknek. Egyetlen NATO országot sem ismerünk, ahol hasonlóan szerény lenne a szakma képviselete.

- Felkészítés, kiképzettség szintje. Az oktatás és a kiképzés minden szintjén és formájában meg kell alapozni a „többrendeltetésû” mûszaki katonák kiképzésének lehetõségét. Ehhez rendelkezünk megfelelõ, harcászati szintû ismeretekkel, hiszen valamennyi misszióban jelen vannak katonáink, a tapasztalatok feldolgozása folyamatos. Ugyanakkor – és ez összefügg a szakma képviseletével is a döntéshozói szinten – jelentõsen elmaradtunk a mûszaki szabályzatok kiadása, a NATO eljárási rend ismerete, és a mûszaki támogatás hadmûveleti-hadászati szintû (szövetséges) kérdéseinek ismerete területén.

- A technikai eszközök korszerûsége . A Magyar Honvédség mûszaki-technikai eszközeinek egy része még mindig korszerûtlen, bár nem használhatatlan. Megjelentek a modern víztisztító, szállító, mûszaki-mentõ, repülõtér karbantartó, útépítõ gépek és eszközök. Ugyanakkor még mindig rendszerben vannak több mint húsz éves eszközök. Ezek karbantartása rengeteg pénzt és energiát emészt fel, cseréjük elõbb-utóbb szükségessé válik. Különösen fontos lenne ez a logisztikai hidak területén, ahol a Mabey & Johnson híd rendszerbe állítása tûnik racionálisnak.

- Együttmûködés a szövetséggel . Sajnos ezen a területen a lemaradásunk óriási, annak ellenére, hogy a missziókban rendre helytállunk. A mûszaki specifikáció mellett, kimondva-kimondatlan vezetõ nemzeti szerepet is megcéloztunk a mûszaki támogatás területén. Ehhez képest a NATO mûszaki beosztásokban elvétve találunk mûszaki tiszteket, az ENTEC (Euro-NATO Training Engineer Centre) munkájában – noha tagok vagyunk – érdemben nem veszünk részt, oda képzésre évek óta nem küldtünk mûszaki katonákat, az éves mûszaki értekezleteken (Constant Makefast) és a NATO mûszaki munkacsoportokban részvételünk esetleges. Mindezeken változtatnunk kell, amelynek elsõ lépése lehetne – alapozva tapasztalatainkra és meglévõ képességeinkre – egy Mabey & Johnson hídkiképzõ központ megszervezésének és mûködtetésének a felvállalása.

1996-ban a Magyar Mûszaki Kontingens missziójának indulásakor azt hittük a szakma fényes jövõ elé néz. Ma a helyzetünk legalábbis kétesélyes, ahogy a fenti gondolatok is mutatják.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Úton a XXI. század hadserege felé. HM Kommunikációs Fõigazgatóság kiadványa 2004. Budapest.

2. Mûszaki támogatás (doktrína tervezet) Nyt. Szám: 527/3. MH Szárazföldi Vezérkar mûszaki fõnökség kiadványa 2000. Székesfehérvár.

3. A szárazföldi összfegyvernemi kötelékek alkalmazásának elvei (doktrína tervezet). MH Szárazföldi Vezérkar kiadványa 2000. Székesfehérvár.

4. Katonai kislexikon (3000), HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség kiadványa, 2004. Budapest.

5. Görög–Padányi: Az IFOR–SFOR Magyar Mûszaki Kontingens 1996–2002. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kft. – Zrínyi Kiadó ISBN 963 327 392 7, 2005. Budapest. CPT Anthony Costello: A Maneuver Perspective (After-Action-Report), Exercise Constant Makefast 2004. Brno.

6. LTC J.M. Ferber: ISAF IV Engineer Lessons Learned, Exercise Constant Makefast 2004. Brno.

7. AJP–3. 12. Joint Engineering 2003. december.

8. Harai László: A mûszaki támogatás idõszerû elméleti kérdései. Elõadás az MHTT mûszaki szakosztály ülésén 2005. Budapest.

 

LÁBJEGYZETEK:

1 E sorok írásakor a helyzet már korántsem olyan megnyugtató. A felajánlások közül a víztisztító kapacitás egy része megvalósult – az elsõ szakasz az NRF 4 részeként készenlétben van – de a további fejlesztések, beszerzések és képességek halasztódnak, a határidõk késõbbre tolódnak. « vissza

2 A szövetségben elfogadott terminológia és a tagországokban használt megnevezések sok esetben eltérnek. Igaz ez a Magyar Honvédségre is, ahol a doktrína tervezet, a szóharmonizációs program eredményei és a fegyvernemi doktrínák nincsenek összhangban. « vissza

3 Görög–Padányi: A Magyar Mûszaki Kontingens 1996–2002 Zrínyi Kiadó 2005. ISBN 963 327 392 7, Budapest. « vissza

4 AJP–3.12. Joint Engineering 2003. december. « vissza

5 Harai László: A mûszaki támogatás idõszerû elméleti kérdései. Elõadás az MHTT mûszaki szakosztály ülésén, 2005. 03. 10. Budapest. « vissza

6 Az átlag feladaton 20 katona vett részt, melybõl 9 fõ volt a szakállomány, míg a biztosítást 11 fõ adta, a technikai eszközök száma 8. Az átlag feladat a bázistól 191 km távolságra volt és 15 napig tartott. « vissza

7 LTC J.M. Ferber: ISAF IV Engineer Lessons Learned. Elõadás a Constant Makefast konferencián 2004. Brno. « vissza

8 Nem tekintjük az iraki mûveleteket béketámogató akciónak, de a mûszaki támogatás értékes tapasztalatokkal gazdagította ismereteinket. Ez, valamint a Magyar Honvédség szerepvállalása a mûveletben, indokolja, hogy foglalkozzunk a témával. « vissza

9 „Az iraki háború a mûszakiak háborúja. Nélkülük semmit sem tudunk csinálni” (Walt Wojdakowski tábornok); « vissza

„A mûszakiak voltak a koalíciós erõk igavonói” (Ricardo S. Sanchez tábornok);

„Nem középszerû lövészek, hanem jól képzett és jól felszerelt mûszakiak kellenek, akik tudnak harcolni és túl is élik a harcokat” (Ricardo S. Sanchez tábornok).

10 CPT Anthony Costello: A Maneuver Perspective. Elõadás a Constant Makefast konferencián 2004. Brno. « vissza