FÓRUM

Török Lajos

A hadtudomány művelésének helyzete és eredményei 1998-ban

A hazai hadtudomány művelését az elmúlt évben az egyre dinamikusabb növekedés, újabb és újabb biztonsági és katonai integrációs, országvédelmi és haderő-fejlesztési kihívások jellemezték. Mindezek teljesítése a hadtudomány műhelyeitől, kutatóitól, valamint a tudományszervezőktől megkövetelték, hogy a nemzet és az állam számára feltárják, megfogalmazzák az ország védelmével, a haderő fejlesztésével, a katonai stratégiával és a katonai integrációval kapcsolatos alternatívákat, és javaslatokat dolgozzanak ki a haderő felkészítésére, alkalmazásának és felhasználásának lehetséges módjaira; biztosítsák a hadtudomány folyamatos fejlődését, a műveléséhez szükséges személyi, technikai, anyagi feltételeket.

A hadtudományi kutatások témakörét az elmúlt évben gazdagították a NATO-ba lépésünk előkészítésével, majd a meghívást követően a szövetség keretében a nemzeti érdekek és értékek érvényesítése lehetőségeinek vizsgálatával, a kötelezettségek teljesítésével, valamint a jubileumi évfordulók kapcsán a hadtörténelmi események tanulságaival kapcsolatos elemzések és kutatások.

A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar napirenden lévő integrációjának tudományos megalapozását jól szolgálta az a kutatási zárójelentés és az annak megvitatására szervezett tudományos fórum, amelyet a HM és MTA közötti együttműködési megállapodás keretében az MTA Politikai Tudományok Intézete készített elő, illetve a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztállyal együttműködésben szervezett az elmúlt évben. A témával kapcsolatos kutatások eredményeit kiadványban tettük közzé.

Említést érdemel az 1998-ban megkezdett kiemelt kutatási projekt, amely a magyar hadköteles fiatalok katonai szolgálatra alkalmasságát komplex módon vizsgálja. A téma kutatását a Központi Statisztikai Hivatal az ELTE Embertani tanszékével végzi az érintett intézményeink közreműködésével.

Az ország biztonságának és védelmének megfelelő katonai stratégia kialakítása érdekében folytatott, többéves kutatómunka alapvetően befejeződött, eredményei beépültek az új dokumentumokba. A haderő újszerű alkalmazásának kutatását, a haderőnemi doktrínák kimunkálását a vezérkarok kiemelt tudományos feladatként végezték.

Az elmúlt évben a HM kutatási tervében négy komplex témakör keretében - biztonság- és védelempolitika; országvédelem és NATO-csatlakozás; védelemgazdaság és katonai logisztika; humánszféra - összesen mintegy 40 téma kutatását irányoztuk elő, amelyekből 26 téma kutatása befejeződött. Három témában főosztályszintű pályázatot írtunk ki.

Többségében a biztonság és a védelem kiemelt témaköreihez kapcsolódtak az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) keretében végzett hadtudományi kutatások is. Az előző évek hagyományát követve 1998-ban a védelmi szférához tartozó kutatók (csoportok) közel tíz témája kapott támogatást.

A tudományos rendezvények sorából a NATO-bővítéssel kapcsolatos, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet által szervezett, valamint Nők a hadseregben (HM TKKF), Fényesebb a láncnál a kard, A Magyar Honvédség 150 éve (HM HIM), A tudomány napja - a doktoranduszképzés eredményei a ZMNE-n (ZMNE - HM OTF), valamint A kelet-közép-európai országok felsőszintű katonai oktatási rendszerének és tanmenetének átstrukturálása a katonai környezet változása tükrében (HM OTF - ZMNE) című konferenciák emelhetők ki. Ez utóbbi anyagát két nyelven most készítjük elő kiadáshoz.

A főosztály gondozásában megjelent a már említett, a HM és a HVK integrációját tárgyaló konferencia anyaga mellett két tanulmánygyűjtemény az 1997-es pályázatokból és A légierő fejlesztése c. tudományos munkákból (egy válogatás), a Kiegyezés és dualizmus című konferencia anyaga, a Kiss Károly Hadtudományi Klub 15 éve, A honi hadiipar és külkapcsolatai századunkban című konferencia anyagai. A Katonaiskolák a hűség városában című korábbi kiadványunkat a nagy érdeklődésre tekintettel újra kellett nyomtatni. Egy újabb kiadvány - az 1997. évi tanulmányokból - most készült el.

A tudományos tevékenységek tartalmi törekvéseiben és eredményességében új minőség várható a katonai felsőoktatás teljes integrációjától. Ennek pozitív hatása lehet az alkalmazott kutatások eredményeinek rövid időn belüli beépülésére a tananyagstruktúrákba, jelentős mértékben korszerűsítve azokat. Az intenzívebb és eredményesebb kutatást elősegítik az egyetem szervezetébe integrált intézetek, tanszéki szinten megjelenő kutatói státuszok, valamint az egyre korszerűbb informatikai rendszerrel működő egyetemi könyvtár szolgáltatásai.

A tudományos műhelyek, az azokban dolgozó kollektívák és egyéni kutatók alapvetően felkészültek az új tudományos kihívások teljesítésére. Oktatási és tudományos intézményeinkben megfelelő arányban vannak tudományos minősítéssel rendelkező kutatók. A kutatók jelentős része a ZMNE-n koncentrálódik; a képzési és szervezeti struktúra továbbfejlesztésével a tudományos munkában arányuk, súlyuk és szerepük folyamatosan növekedni fog. A hadtudományi kutatók utánpótlását a doktoranduszképzés keretében a nemzetvédelmi egyetem magas szinten biztosítja. A hadtudományi fokozattal rendelkezők viszonylagos belterjességét a polgári egyetemeken felkészülő doktoranduszaink, valamint a ZMNE-n felkészülő civil kutatók szélesíthetik.

A hadtudományi kutatók élenjáróinak elismertségét reprezentálja, hogy az egyetemi oktatók közül 15 fő Széchenyi professzori ösztöndíjat és 4 fiatal oktató kutatói ösztöndíjat nyert el.

A védelmi szféra területén a tudományos tevékenységek szervezését, irányítását - a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szintjén - a HM-irányelvekben foglaltak szerint a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály, illetve a HVK Tudományszervező Osztálya megfelelő hatékonysággal valósította meg. Tevékenységüket segítették az oktatási és tudományos intézmények, a HM és HVK szervek szervezetszerű és megbízásos státuszban működő tudományszervezői, tudományos bizottságok, tanácsok, nem utolsósorban a Magyar Hadtudományi Társaság, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága.

HM és MH szinten a tudományos munka 1999. évi feladatait részletes munkatervekben rögzítjük. Ezek a tervek a felmerülő kutatási igények, illetve a rendelkezésre álló kutatói kapacitások és finanszírozási lehetőségek alapján kerültek összeállításra.

A kutatási tevékenység bővítését állami, alapítványi pályázati lehetőségek is biztosítják. A hadtudományi kutatók részére a témaválasztást a HM, a HVK és a Magyar Hadtudományi Társaság rendszeresen kiírt pályázataival segítettük elő.

A korábbi évek gyakorlatát követve a tudományos eredmények hasznosítása, a kutatók és az olvasók tájékoztatása céljából, az 1998. évi tanulmányokból válogatva ez évben is újabb tanulmánygyűjtemény kiadását tervezzük.

A tudományos tevékenységek tervezése, szervezése és irányítása különleges ismereteket igénylő szakmává vált. Ezért tudományszervezőink felkészítését évente egy-két alkalommal szervezett értekezletekkel, illetve évente egy háromnapos továbbképzéssel biztosítjuk. A kutatás hatékonyságát illetően egyre jobban előtérbe kerülnek a tudományszervezéssel kapcsolatos újabb igények és követelmények, amelyek teljesítését a munka jobb megszervezése, a módszerek és a tapasztalatok átadása mellett, a szerkezeti korszerűsítés (belső integráció), a külső kapcsolatok (NATO-tagországok) kiépítésével, tartalmas és korszerű működtetésével kívánjuk elérni. Ebben látjuk a tudományszervezés legfontosabb jövőbeni feladatát.

Összességében úgy ítéljük meg, hogy a hadtudományi kutatások 1998. évi eredményei, a közreadott új feldolgozások (tanulmányok, dolgozatok) tovább gazdagították a magyar katonai gondolkodást, elősegítették az ország biztonságával és honvédelmével, a Magyar Honvédség fokozatos átalakításával, feladatainak eredményes teljesítésével, mindezek alapján NATO-csatlakozásunk feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kérdések tisztázását.

A szövetség keretébe beilleszkedő honvédelmi rendszerünk további modernizálása, a Magyar Honvédség kormányprogram szerinti fejlesztésének és technikai korszerűsítésének beindítása, valamint a NATO-tagságból fakadó feladatok teljesítésére történő felkészülés tudományos megalapozása, alternatívák, javaslatok kidolgozásai képezik a tudományos munka ez évi legfontosabb feladatait.