Turcsányi Károly-Vasvári Ferenc A biztonságtudományról* és szerepéről a korszerű menedzserszemlélet kialakításában
Az ipari társadalmakban a tömegtermelés, a technológia rohamos fejlődése mellett lemaradt annak biztonsága, és ezért a biztonság, a veszélytelenség dimenziója fokozatosan előtérbe került, sőt napjainkra felértékelődött. A 70-es évektől a Római Klub globális elemzései, a katasztrófák, haváriák, környezetpusztítások értékelései alapozták meg a biztonságtudomány létrejöttét. A biztonságtudomány, mint a tudomány egyik új, kialakulóban lévő ága, már jelentős múltra tekint vissza. Reprezentánsként a II. biztonságtudományi világkongresszust említjük. Mi, magyarok büszkék lehetünk nem csupán a sikeres megrendezésre, hanem arra is, hogy a kongresszus elnöke - korunk egyik legismertebb tudósa, tudományos közéleti személyisége, a magyar származású - Teller Ede volt. A kongresszus igen sok alapkérdésben állásfoglalást jelentett a biztonságtudomány felfogását, filozófiai megközelítését, téziseit, területeit, rendszerét és hatókörét illetően. Ugyanakkor - a tudományos gondolkodás fejlődése természetének megfelelően - egy sor lényeges biztonságtudományi kérdésben nézeteket ütköztetett és további elemzéseket, kutatómunkát igényelt, ösztönzött. Az Európai Unió és a világ más régióinak fejlett országaiban a menedzsment minden területén és szintjén ma már kiemelt feladat a minőségi szemlélet, a preventív gondolkodás és a biztonságos munkakörnyezet összhangjának megteremtése. Ennek szellemében például az EU szociális chartája rögzíti azt is, hogy a fejlett munkakörülmények közepette a munkavégző érezze jól magát, veszély ne érje vagy ne fenyegesse, az egészséges, hosszú élet biztosítható legyen. Alapelv: “Health and Safety”, azaz “Egészség és Biztonság”. Az EU másik alapvető elve szerint a tőke (a pénz), a munkaerő és az árú szabad áramlását kell biztosítani úgy, hogy a szociális chartában rögzítettek ezzel együtt teljes mértékben érvényesüljenek. A két elv összehangolt és együttes megvalósítása az EU szociális chartájának elvárása, ezért mindazon országok, amelyek csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, a fenti követelményekből eredő feladatokat és terheket saját elhatározásból és erőből kell hogy megvalósítsák. Amikor tehát Magyarország elhatározott szándéka a NATO-hoz, majd később az EU-hoz való csatlakozás, akkor ez egyúttal a NATO-követelmények és -ajánlások, az EU-elvek, -ajánlások átvételének, adaptálásának, bevezetésének és teljes körű alkalmazásának vállalása is. Ezek hiányosságai a piacon szigorú és a kirekesztés lehetőségét is magában foglaló értékelő tényezők lesznek, azaz a gazdasági érdekérvényesítést is meghatározó kritériumokká lépnek elő. A tervek szerint Magyarországon 2002. január 1-jétől az EU-szabályozóknak működniük kell. Nem sok idő áll tehát rendelkezésünkre. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy szabályozó átvételéhez, honosításához általában egy esztendő szükséges. Mindehhez járul az új előírásokat, normákat, elveket alkalmazó közeg részéről a megfelelő felkészültség, az elengedhetetlen befogadószemlélet kialakítása, mind a termelő-szolgáltató, mind a felhasználó szempontjából. Belátható tehát, hogy a közeljövőben új törvények, törvénymódosítások, jogszabályok, előírások és ajánlások tömege zúdul majd a munkáltatókra, akik sorába ugyanúgy beletartoznak a Magyar Honvédség menedzsmentjei, a katonai szervezetek parancsnokai, vezető- és irányítóállománya, mint a nemzetgazdaság más szervezetei, vállalatai, intézményei menedzsmentje. A munka-, üzemeltetési (kiképzési, kezelési, alkalmazási), környezeti stb. követelmények ugrásszerű megnövekedése megköveteli az auditálás, akkreditálás, tanúsítás EU-ban elfogadott és elterjedt rendszerének bevezetését. Példaként megemlítjük az auditálás két területét:
A világ és Európa jellemző változásai sorában látnunk kell, hogy egyre szélesebb körben terjed a prevenció követelménye, az erre irányuló szemlélet kialakulása. Ennek egyszerű magyarázata a globalizáció és az az információs forradalom, amely az értelmiség, a politikai, a gazdasági és a tudományos élet vezetői, kutatói részére lehetővé teszi az előrelátáshoz szükséges feltételek, információk széles körű rendelkezésre állását.Az EU-ban egyre szélesebbre nyílik a prevenció olyan szakterületek integrációs folyamatában, mint pl. az egymást részben átfedő, kiegészítő, esetenként befoglaló munkavédelem, tűzvédelem, munkabiztonság, biztonságtechnika, foglalkozás-egészségügy, környezetvédelem, biztonságvédelem stb. Az integráció mértéke és a prevenciós szemlélet mélysége persze ma még közel sem egységes. Ez országonként, régióként változik, és milyensége elsősorban a tradíciókkal függ össze. Ma Magyarországon az előző kérdésekben fő feladat a képzési-felkészítési, a munkahelyi, az üzemeltetési színvonal emelése, amelyben véleményünk szerint a korszerű felkészítésnek, oktatás-képzésnek meghatározó szerepet kell vállalni, illetve az ehhez szükséges feltételeket biztosítania kell. Ez a feladatkör különösen érinti a felsőoktatást és annak integráns részeként a katonai felsőoktatást is. A megvalósítás odáig kell vezessen, hogy e területeken is megteremtődjék a hazai és a külföldi egyetemek és főiskolák egyenértékűségének alapvető feltétele. Ennek egyik lényeges biztosítéka a felsőoktatási intézmények akkreditálása, másik pedig - részben az előzővel összefüggésben - az idevonatkozó ismeretek oktatásának kiszélesítése és folyamatos korszerűsítése.
A biztonságtudományi ismeretek oktatásárólA biztonságtudományi ismeretek oktatásával azt kívánjuk elérni, hogy a jövő haditechnikai menedzserei
Ezért a tantárgy keretében e területek komplex biztonságot szolgáló legalapvetőbb ismereteit, módszereit, szabályait gyűjtjük össze, integráljuk és szintetizáljuk egységes tananyaggá. A biztonságtudomány nemcsak az egyes embert, a szociotechnikai közösséget, hanem a társadalmat is szolgálja, ebből következik, hogy a tantárgyon belül a katasztrófamegelőzés alapkérdéseit is elemezzük. Mindezek alapján meggyőződésünk: a haditechnikai menedzserképzésben az alkalmazott ismeretanyag a hivatásos tiszteket és későbbiekben a képzés valamennyi hivatásos és nem hivatásos résztvevőjét arra készíti fel, hogy a sokoldalú, széles látókört igénylő biztonsági ismereteket összefogva, lényegretörően sajátítsák el és gyakorlati munkájukban képesek legyenek azokat koordinálni a követelményeknek megfelelően. Tehát nemcsak általánosan, hanem a szakterületükhöz kapcsolódóan is képesekké kell válniuk a haditechnikai eszközök biztonságos üzemeltetésének, üzemfenntartásának irányítására, a testi épség és egészség valamint a biztonság összhangjának megteremtésére, a Health and Safety megvalósítására. Mindehhez a képzésben részt vevőknek szükségük van egyrészt a biztonságtudományi ismeretek tantárgyban, másrészt az alapozó tantárgyak keretében elsajátított megfelelő műszaki-technikai alapismeretekre; a hazai és a nemzetközi szabályozási rendszer ismeretére; jogi alapozó és szakmai (műszaki) jogi ismeretekre; a komplex biztonságot elemző, számítási, értékelési munkában való ismeretek és jártasságok megszerzésére. Csak így alakulhat ki a biztonságtud omány tanulmányozásának az alapja, az alapkérdések elsajátításának feltételrendszere és ezek eredményeként a komplex biztonsági szemlélet.A biztonságtudomány alkalmazása többek között támaszkodik az ergonómia legkorszerűbb alapelemeire. Ennek során épít az antropometriai jellemzőkre, a rendszerergonómián belül külön szerepet biztosít a réteg - a termék -, a kognitív, valamint a szociotechnika ergonómiai ismereteknek. Új fogalmak, követelmények jelentek meg, mint pl. a felhasználóbarát (user friendly); használhatóság (usability); tanulhatóság (learnability); támogathatóság (supportaibility) stb., amelyek a korszerű eszközök (termékek) alapvető minősítő jellemzői. Külön is említenünk kell az emberi információfeldolgozási és a hibázási modellek tanulmányozását és eredményeinek felhasználását. A komplex biztonság értékelése során alkalmazott különféle rendszer-megközelítési eljárások, modellek eredményei felhasználásával ugyanis jelentős mértékben javítható a biztonsági faktor.Ma a biztonságnak a társadalom által előírt magas szintje a gyakorlatban csak korszerű védelmi rendszerekkel valósítható meg. Az elvárt biztonsági szint egyre növekszik, s az ennek eléréséhez szükséges védelmi rendszerek egyre bonyolultabbakká válnak. Ez az oka annak, hogy oktatásunkban jelentős teret szentelünk a legkorszerűbb, intelligens műszaki-védelmi megoldásoknak, módszereknek. Ezeknek az elemzését nem önmagukért, hanem a biztonságot érintő törvényekből, jogszabályokból levezetve, illetve azokra utalva végezzük el. A biztonság szerves alkotóeleme, megteremtője és fenntartója maga az ember, aki így a biztonsági kultúra szerves része, amelyben egyénileg is törekedni kell az egészséges életvitelre, életmódra, az egészség megóvására és fenntartására, s a kultúrában mindezek fejlesztésére másokat is ösztönözni kell. Mindezekre tekintettel alakítottuk ki a haditechnikai menedzserképzés általános haditechnikai szakirányán a képzés tantervét és tematikai programjait, valamint tantárgyleírásait. A komplex biztonsági szemlélet kialakításához nélkülözhetetlen műszaki-technikai alapismereteket és a jogi alapozó, különösen pedig a szakmai (műszaki) jogi ismereteket az alapozó tantárgyak biztosítják. Az ezzel összefüggő hazai és nemzetközi szabályozási rendszer alapkérdéseit és a komplex biztonságot elemző, számítási, értékelési munka ismereteit, folyamatait és eljárásait a biztonságtudomány tantárgy ismerteti meg a hallgatókkal. A tantárgy fő témakörei:
A biztonságkultúra, a komplex biztonság megközelítésének általános modelljeA biztonságkultúra (safety culture) az angolszász országokban már elterjedt fogalom és követelmény, amely szerint minden érintett személy figyelemmel kíséri, elemzi, feltárja a veszélyeztető körülményeket és törekszik a kockázatok csökkentésére. A biztonságkultúra garanciája az, hogy a veszélyeket a priori kezelik, azoknak mindenkor prioritása van a gazdasági döntésekkel szemben, a fejlesztések alapja pedig az emberi hibázások adatgyűjtése, feldolgozása, a következtetések levonása. Feltétele a problémaérzékenység (érzékelés), a tudatos feltárás (észlelés), a szociotechnikai rendszerekben a közösségi szellem, a közös cél, a megfogalmazó képesség és a probléma továbbítása az adott szintre, amelyben a résztvevők nem nélkülözhetik az etikai érzéket és a morális tartást. A biztonság filozófiája és rendszere a maga helyén teremtett emberi, technikai, gazdasági stb. garanciákra törekszik. Mindezek mellett figyelembe veszi, hogy a teljes körű biztonságot nemcsak a saját, hanem a környezetünk különféle szintjének biztonsága adhatja. A II. biztonságtudományi világkongresszus a biztonságkultúra szellemiségében több szekcióban is részletesen foglalkozott a kockázatelmélet, a kockázati határértékek, a kockázatelfogadás és az emberi kockázati tényezők kérdéseivel, kölcsönhatásaival. A világkongresszuson megszilárdult az a felfogás, amely szerint a biztonságtudomány egyik leginkább meghatározó kérdése napjainkban az integrált (komplex) biztonság, azaz a biztonság-kockázat elemzése, valamint a megbízhatóság-prognózis kapcsolatának, elveinek, módszereinek alkalmazása a szükséges szakmai ismeretek és tapasztalatok bázisán. Ezek alapján megállapítható, hogy a biztonság javításának egyik lehetősége a kockázatok mérési, számítási módszerekre épülő elemzésének és értékelésének felhasználása a lehetséges kockázatok kezelésére. Ez tekinthető a biztonságtudomány legfontosabb pillérének, alapjának. A komplex biztonság megközelítése - amint arra már az előzőekben is utaltunk - az ember-technika-környezet egy rendszerként történő megközelítéséből indul ki. A komplex biztonság tehát mindazokat a kockázatokat fel kívánja deríteni, figyelembe kívánja venni és az egzakt tudományosság mai lehetőségeinek felhasználásával meghatározni (számszerűsíteni), amelyek a rendszer (ember, technika, környezet) összetevőinek bármelyikétől származnak. Az általános modell is természetszerűen egy meghatározott helyzetből, tágabban értelmezve - átfogóbb vizsgálatoknál - az életciklus vagy egy termelési, szolgáltatási stb. technológiai folyamat adott fázisából indul ki. Ezt egy konkrét állapotmodellel lehet leírni. A további vizsgálat a megbízhatóságelmélet alkalmazására épít, amelynek érdekében egyrészről meghatározza a folyamatok, elemek kapcsolati modelljét, másrészről felhasználja azokat a megbízhatósági adatokat (jellemzőket), amelyeket matematikai (valószínűségelméleti, matematikai statisztikai) módszerek igénybevételével meghatároz. Ilyenek például a meghibásodási ráta értékek, a valószínűségi eloszlás jellemzői stb. Az általános megbízhatósági modell ezek felhasználásával meghatározható. A komplex kockázati modellhez általában négy kockázati tényezőt szükséges figyelembe venni:
A komplex kockázati modell magában foglalja a kockázati elemek meghatározását, a kockázatok értékelését, a veszélyanalízist, a veszély bekövetkezésének lehetséges becslését, előrejelzését és a kockázatot csökkentő megoldásokat. Mindezek a lépések igen bonyolultak, elvégzésük lehetősége és mértéke esetenként jelentősen eltérő lehet. Mégis rendkívül hatékonyak lehetnek azoknak a megoldásoknak a megtalálásában, amelyekkel a komplex kockázat csökkenthető és az emberi, környezeti és gazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe vevő határokon belül tartható. A komplex biztonság vizsgálatához kapcsolódó modelleket és azok alapvető összefüggéseit a következő oldalon lévő ábrán mutatjuk be. A vázlatosan ismertetett sokrétű metodika részletes bemutatása egy cikk keretében nem lehetséges. Ezért a t ovábbiakban - csak mintegy tézisszerűen - a kockázatértékelés és -kezelés leggyakrabban alkalmazott módszereiből emelünk ki néhányat.
Végül a munkahelyi kockázatértékelésről néhány gondolatot, amely a munkavédelmi törvény 54. § 2. bekezdése alapján lényeges területe az oktatott tantárgynak A tanszék érintett oktatói tanfolyamon sajátították el az EU-ban használatos legkorszerűbb és egységesített eljárásokat, az elemzés-értékelés módszerét. Ez a katonai élethez adaptálva, gyakorlati példákkal kiegészítve a jövő haditechnikai menedzsereinek képzésében az oktatás és a tanszéki kutatás tárgyát képezi. A munkáltatók, műszaki vezetők feladata a kockázatértékelés megszervezése, irányítása, összefogása, amelyben tételes kockázatokat dolgoznak fel pl. a következő sorrend szerint:
Az elemző listák kidolgozásával gyakorlati lehetőség nyílik a helyi (munkahelyi, haditechnikai) adaptációra, amelyek elősegítik a kockázatcsökkentés lehetőségeinek, módszereinek kiválasztását, alkalmazását. Az elemzés, értékelés végeredménye: a kockázatokhoz hozzárendelt védelmi módszerek megadása. A védelmi módszerek közül megoldás lehet: a veszély fokának csökkentése (védelem, lokalizálás, elkülönítés), a kitettség idejének csökkentése vagy a technológia korszerűsítése, kiváltása. Emberi oldalról nézve a felkészítés, begyakorlás fokozása, az ismeretek szinten tartása, valamint a szabályozók, szigorító intézkedések kiadása is eredményre vezethet. A munkahelyikockázat-értékelés a szükséges dokumentálásokkal végződik. Úgy véljük, hogy a ZMNE Haditechnikai tanszéke képes a “munkahelyikockázat-értékelés módszertanát” a felkészítések és továbbképzések rendszerében széles körű oktatás tárgyává tenni, amelynek alkalmazása a törvény szerint a munkáltatók feladatköre.
(A biztonság, biztonságtudomány általános fogalmán belül e cikkben az ember, a technika és a környezet összhangjának megteremtéséről, a biztonságos munkakörnyezet kialakításának igényéről, szükségességéről és a jövő haditechnikai menedzsereinek felkészítéséről van szó.)
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Dr. Teller Ede: A biztonság bizonytalansága; Bp., 1991. Relaxa Kft. 2. A 2. biztonságtudományi világkongresszus jegyzőkönyve, I-II. kötet; Bp., 1993. Kong. Szerv. Ltd. 3. Dr. Turcsányi Károly: Munkabiztonsági, biztonságtudományi oktatás a haditechnikai menedzserképzésben; Bp., 1998. OM Különkiadvány 4. Dr. Damjanovics J.-Radványi L.: A Magyar Köztársaság környezeti biztonsága; Bp., 1997. SVK. Kiadvány 5. Dr. Vasvári Ferenc: Megalakult a Biztonságtechnikai Hivatal; Bp., 1995. Katonai Logisztika 3. évf. 4. sz. 6. Dr. Izsó L.: Ergonómia; egyetemi jegyzet, Bp., 1997. OMKTI 7. Dr. Vasvári Ferenc: A komplex munkabiztonsági menedzserszemlélet kialakítása a biztonságtudományi ismeretek alapján; Bp., 1998. OM Különkiadvány 8. Dr. Turcsányi Károly: A honvédség és a környezetvédelem összefüggésének néhány aktuális kérdése; Bp., 1996. Hadtudomány 1. sz. |