1926-ban született Lepsényben. Polgári iskolai tanulmányai, majd gimnáziumi érettségi után 1948-ban vonul be a hadseregbe. 1949-ben avatják tisztté a Kossuth Akadémián. 1959-1962. között elvégzi a ZMNKA-t. 1968-ban a hadtudomány kandidátusa, majd 1974-ben a doktora lesz. ZMKA-tanulmányai előtt és után, több éven át a csapatoknál szolgál, majd a Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén lát el különböző beosztásokat. Néhány éves külszolgálat után 1982-ben nyugállományba vonul.

Kutatói, szakírói tevékenységét betegsége ellenére tovább folytatja. A hadászati, a biztonság- és védelempolitikai kérdések, problémák ismert publicistája. E témakörökből nyolc könyve, több mint kétszáz tanulmánya, cikke jelent meg.

A megtisztelő díjat a biztonság és a védelem alapkérdéseinek kimunkálásában való aktív részvételéért, az új, elemző megoldásokat kereső tanulmányaiért, hasznosítható javaslataiért; a közép-európai régió, benne hazánk biztonságpolitikai kérdéseivel, a NATO-csatlakozás problémáival, valamint a haderőreform megoldási módozataival foglalkozó, magas szintű és színvonalas tudományos munkájáért és az azt bemutató gazdag publikációért; a NATO-csatlakozás kérdéskörét érintő, a társaság fórumain elhangzott tartalmas hozzászólásaiért; a tudományos közéletben kifejtett aktív és elismert tevékenységéért nyerte el.